Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-308. A zárszámadás-vizsgáló bizottság jelentése, az 1891. évi állami zárszámadás és a Vaskapu-szabályozás költségeiről szóló számadás megvizsgálása tárgyában

308. mm. m mely előirányzat nélküli kiadás a nyomtatványok eladásából a különféle bevételeknél elszámolt bevételi többlet által részben ellensúlyozva van. Ezeken kivül kisebb s előre nem láthatott kiadások fordultak elö: árvaletétek utáni kamatokra 569 forint 8I72 kr., »Pénzügyi Közlöny« költségeire 1.409 frt, a kiadott aranypénz után agio veszteség 1.556 frt 94 kr., egyéb tételeknél 1 frt 17 kr.

} együtt. 3.536 frt 92Va kr. tálkiadások összesen ... 43371 frt 52 kr. a többi rovatokon elért megtakarítás levonásával . . . ••. . . 2.012 » 68 » marad túlkiadás mint fent . . 41.358 frt 84 kr. ,40. c\ím. Állami ingó vagyon. t Előirányzat nélküli kiadás . ........ 926.938 frt 417a kr., mely a következő részletekre oszlik fel: 1. Visszatéritett szolováltsági kárpótlás 113 » 82 » 2. Vételár-hátralékok kiegyenlítésére a kincstár által örök áron eladott italmérési jogok után az állam tulajdonába átment regále-kártalanitási kötvények értéke 9953.200 » — » 3. Kincstári árvaletétek kamata . . 3.624 » 597a » Az 1. t. a. kiadás onnan ered, hogy a palánkai kincstári uradalom jogosultságára vonatkozó, Obrovácz községi szolováltsági táblázat 163. tétele alatt fölvett szőlő után 54 frt 42 kr. váltságtartozás tévesen vettetvén ki, az 1869. évi január hó 1-től 1890. deczember végéig járó 59 frt 40 krajczárnyi kamatokkal együtt — vagyis összesen 113 frt 82 kr. — visszatérítendő volt. A 2. tétel alatti kiadás tisztán elszámolási tételt képez és a következő körülményből eredt: Az 1888. évi XXXVI. t.-czikk 21. §-ában följogositást nyert a kincstár arra, hogy az eladott italmérési jogok vételár-hátralékát az illető váltságjogosultak kártalanítási tőkéjéből kiegyenlíthesse. A kártalanítás kötvényekben történvén, a vételár-hátralékoknak megfelelő névértékű kötvények a kincstár jajára visszatartattak és az »állami ingó vagyon« czíme alatt bevételeztettek; mindazonáltal azonban, hogy az állami javak eladása czímén szereplő vételár-hátralékok számadásszerű kiegyenlítést nyerjenek, a visszatartott kötvények névértékének megfelelő készpénzösszeg ugyancsak az »állami ingó vagyon« czíme alatt kiadásként és egyidejűleg az »állami javak eladása« czímén bevételként elszámoltatott. A 3. tétel alatti előirányzat nélküli kiadás részben illetéktelenül beszedett kamatok visszatérítéséből, részben pedig a per alatt álló követelések érvényesítése körül fölmerült perköltségekből áll s miután az »állami ingó vagyon« csupán bevételi czímet képez, az itt fölmerült — előre nem látott — kiadások az előirányzat keretén kivül voltak utalványozandók.