Képviselőházi irományok, 1892. IX. kötet • 298-348. sz.

Irományszámok - 1892-298. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről

n 298. szám. Meg kell még jegyeznem, hogy az egyezmény határozatait legnagyobb részt kölcsönösséggel kellett ugyan megállapítani, de az azokban nyilvánuló szigor, a dolog természeténél fogva a Szerbiából való behozatal szempontjából ítélendő meg, mert a mi kivitelünk Szerbiába, mely ezen határozatok alá esik, oly lényegtelen, hogy az itt kölcsönösen megállapított forgalmi korlátozásokból reánk háramló hátrány szóba sem kerülhet azon előnyökkel szemben, melyeket ezen korlátozások részünkre biztosítanak. Az egyezményben foglalt intézkedések fontosabb részletei közül röviden a következőket emelem ki: Az 1. czikk biztosítja azt a jogunkat, hogy a Szerbiából származó állatok, állati nyerstermények és ragályanyagok elhurczolására alkalmas tárgyak behozatalát bizonyos pontokra szoríthatjuk és azokat ott állatorvosi vizsgálat alá vehetjük. Ezen intézkedés lehetővé teszi állategészségügyi törvényünk 4. íjában kifejezett azon elvnek szigorú alkalmazását, mely szerint beteg állatokat Magyarország területére behozni, vagy ezen átvinni tilos. Ugyanezen alapon lehetséges a ragályos betegségek behurczolása tekintetében kiválóan veszélyes állati nyerstermények és egyéb tárgyak behozatalánál az érdekeink megóvására szükséges óvatosságot kifejtenünk. Az 1. czikk határozatai tehát védekezésünk alapját képezik. De minthogy a behozatal ellenőrzése czéljából a határon működő szakértő csak fejlődése kezdetén levő betegséget az állatokon és a ragályanyagot a tárgyakon felismerni nem képes s ilyen fertőzött állatokkal és tárgyakkal az állatorvosi vizsgálat daczára be lehetne hurczolni a betegségeket; a 2. czikk további biztosíték gy ,nánt azt követeli, hogy az állatorvosi ellenőrzés alá rső szállítmányok származási és egészségi bizonyítványokkal látassanak el, melyek hatósági, illetve állatorvosi igazolást tartalmaznak arról, hogy ragadós betegségtől mentes helyről származnak, és hogy az állatok egészségesek. A származási és egészségi bizonyítvány sem nyújt ugyan teljes biztosítékot az iránt, hogy csak veszélytelen szállítmányokat fognak behozni, mert a bizonyítványok kiállításánál visszaélések előfordulhatnak az illető közegek részéről, de a bizonyítványok követelése mégis lényegesen neheziti azt, hogy a forgalomból kizárt árúkat hozzánk behozzák és ezt teljesen lehetetlenné teszi oly esetekben, a midőn az illető közegek szabályszerűen járván el, bizonyítványt nem állítanak ki ily árúra, mely a nélkül az egyezmény 3. czikke értelmében a határon visszautasítandó. Ugyanezen czikk intézkedik továbbá, hogy a beteg, valamint a betegség vagy fertőzés gyanújában álló állatok visszaküldessenek. Ezen intézkedés kétségtelenül leghathatósabb módja annak, hogy a ragályanyag elhurczolásának eleje vétessék. A fertőzött vagy gyanús szállítmány visszaküldésétől csak oly esetben lehet eltekinteni, a midőn az azonnal levágatik, mely eljárás a ragály elterjedésének meggátlására szintén biztos intézkedés. Ezen három czikk majdnem szó szerint vétetett át a Németbirodalommal megkötött állategészségügyi egyezményből és tartalmazza az állatoknak, állati nyersterményeknek és ragályanyagok elhurczolására alkalmas tárgyaknak Szerbiával való forgalmunkban megállapított általános föltételeit, melyek az állatoknak és említett tárgyaknak nemzetközi forgalmában ez idő szerint követett elveknek teljesen megfelelnek. Ezen feltételek azonban a Szerbiával való forgalomban ezen országnak földrajzi fekvésénél és állategészségügyi szervezeténél fogva elegendő biztosítékot nem képezvén arra nézve, hogy Szerbiából behozott állatokkal esetleg valamely ragadós betegség be ne hurczoltassék, az egyezmény 4. czikkében kikötöttük magunknak azt a jogot, hogy a szerb állatokat az említett ellenőrző feltételeken kivül bizonyos, e czélra kijelölt és berendezett helyiségekben 8 napig