Képviselőházi irományok, 1892. VIII. kötet • 288-297. sz.
Irományszámok - 1892-297. Törvényjavaslat, a Szerbiával 1892. évi augusztus hó 9-én kötött kereskedelmi szerződés beczikkelyezéséről
290 297. szári). Ezen kedvezmények a gabonavámok kivételével már 1881. évi szerződésben is beüfoglaltatnak. Módosítás csak a bornál történt, a mennyiben a jelenlegi szerződésben az illető határozat a PoSarevacz, Negotin, Semendria és Nis környékéről származó borra terjed ki. Tekintettel egyrészt arra, hogy több izben kételyek merültek fel, vájjon a környék kifejezés alatt mily terület értendő, valamint másrészt azon körülményre, hogy az emiitett környékek közül Semendria és Posarevacz bortermelése olyannyira hanyatlott, miszerint a kedvezménynek jelen terjedelmében való fentartása Szerbiára nagyobb értékkel nem birt volna, a szerb kormány azon kerületek megnevezését kívánta a szerződésbe felvétetni, amelyek terményei az engedélyezett kedvezményben részesülni fognak. A szerb kormány ezen kérelme annál inkább el volt fogadható, mert lényegében a jelenlegi állapoton csak keveset változtat és a szerb borok saját borainkkal való vegyítésre igen alkalmasak, és nagy mérvben erre fel is használtatnak. Minthogy azonban ez által a borvám-kedvezmény nagyobb területre terjesztetett ki, Szerbia viszont hozzájárult azon követelésünkhöz, hogy a Szerbiába bevitt borokra megállapított 2.50 dinárnyi kedvezményes vám a Szeiémség boraira is kiterjesztessék. A szerb származású gabonára jelenleg mérsékeltebb vámok alkalmaztatnak, mint a milyenek az átalános forgalom számára az 1887. évi vámtarifa-növel Iában foglaltatnak. Az 1882. évi tarifában megállapított gabonavámok 1887-ben a következőleg lettek felemelve: Vám 1882-ben 1887-ben árpa, zab frt 0.25 0.75 tengeri » 0.25 0.50 rozs . . . . » 0.25 1.50 búza, tönköly, kétszeres » 0.50 1.50 tatárka, köles » 0.50 0.50 Ezen felemelt gabonavámok azonban akkor részint politikai okokból, részint saját iparczikkeinknek Szerbiába való kelendőségére való tekintetből a szerb származású gabonára nem terjesztettek ki, hanem a vámtarifa illető helyén jegyzetben kimonditott, hogy a szerb származású gabonanemüekkel szemben a hatái forgalomban az 1882, évi vámtarifában foglalt vámok jövőre is érvényben maradnak. Ezen engedmény tejében különben Szerbia részéről a mi bevitelünket illetőleg a vámkezelésben ellenengedmények tétettek. * A szerb kormány ugyan nagy súlyt fektetett arra, hogy a jelenleg érvényben álló mérsékeltebb gabonavámok az uj szerződésbe is felvétessenek. Tekintettel azonban arra, hogy Szerbia saját vámtarifájában sem volt hajlandó oly messzemenő engedményeket tenni, mint az 1881. évi szerződésben, részünkről sem láttuk indokoltnak, Szerbia egyik főkiviteli czikkére a status quot egész terjedelmében fentartani és igy az eddigieknél magasabb vámokat állapítottunk meg. A szerződés szerint engedélyezendő vámok a jelenleg Szerbiával szemen alkalmazott és az átalános tarifában foglalt vámokkal összehasonlítva, a következő összeállításból tűnnek ki: Vám jelenleg jövőben 1887. tarifa szerint tengeri O.25 O.25 O.50 árpa O.25 O.25 O.75 zab . . . . . . O.25 0.60 O.75 tatárka, köles . . O.50 O.50 O.50 búza, kétszeres . . O.50 O.75 1.50 rozs 0.25 0.75 1.50 Ebből kitűnik, hogy a tengeri, árpa, tatárka és kölesnél jövőben is az eddigi vámok tartattak fenn, ellenben a búzánál 25 kr., a rozsnál 50 k r g g a za bnál 35 kr. vámemelés áll be.
