Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-251. Törvényjavaslat, az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság hálózatához tartozó vasutvonalak engedélyokmányainak és engedélyokiratainak egyesitéséről
951. szám. 75 a kormány külön engedélye nélkül egyáltalában le nem szállítható — ép úgy, a mint az építkezések és berendezések minden változtatására nézve a kereskedelemügyi minister előzetes engedélye kieszközlendő. .'.-•' • '' 3§Az aradi és csanádi egyesült vasutak részvénytársaság részére a jelen engedélyokiratban foglalt külön határozmányok épségben tartásával egyfelől biztosiitatnak mindazon jogok és kedvezmények, melyeket az 1880. évi XXXI-ik s az ennek módosításáról és kiegészítéséről szóló 1888. évi IV-ik t.-czikkek a helyi érdekű vasutakra nézve megszabnak; másfelől a részvénytársaság a most idézett törvényczikkek mindazon határozatainak, melyek reá kötelezettségeket róvnak, magát feltétlenül aláveti. A részvénytársaság továbbá szorosan alkalmazkodni köteles: a) a jelen engedélyokirat határozataihoz; 6) a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1868. évi ápril hó 20-án 4973. sz. a. az országgyűlés jóváhagyásával kibocsátott vasutengedélyezési szabályhoz, valamint az 1878. évi XX ik t czikkel beczikkelyezett vám- és kereskedelmi szövetség VlII-ik czikkében elfogadott vasúti üzletrendtartáshoz és vasúti üzletszabályzathoz annyiban, a menynyiben ezek a jelen engedélyokiratban megállapított egyes határozmányok és a helyi érdekű vasutak forgalmi szolgálatára vonatkozó, a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministerium által 1883. évi augusztus hó 1-én kiadott szabályok alapelvei folytán változást nem szenvedtek s úgyszintén az utóbb idézett forgalmi szabályzathoz, s végre: c) minden egyéb már érvényben álló vagy később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 4. §• ' A jelen engedély tárgyát képező vasutvonalak kiépítése és üzlete czéljaira az 1881. évi XLI. t.-cz. szerinti kisajátítási jog a részvénytársaságnak továbbra is megadatik. 5. §. Más pályákkal csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (péage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket a részvénytársaság csakis a kereskedelemügyi m. kir. ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet; viszont azonban köteles a részvénytársaság más pályákkal ilynemű szerződésre lépni, ha azoknak az engedélyes részvénytársaság vasutvonalaihoz való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek köző^ használata, akár engedélyokiratilag, akár a kereskedelemügyi m. kir. minister külön engedélyével biztosíttatott. A mennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a fenti 3. §-ban idézett vasutengedélyezési szabály 10. §-ának g) pontja szerinti kölcsönös kocsihasználat és az ezekért járó kárpótlás táigyában az illető vasúti vállalatok közt egyezmény létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi m. kir. minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. 6. §. A jelen engedélyokirat tárgyát képező vasutvonalakba 1890. évi deczember hó 31-éig tényleg befektetett építési és üzletberendezési tőke 8,255.700 forintban állapittatik meg. Ezen tényleges építési és üzlet berendezési tőke beszerzése fejében a vasúti részvénytársaság a mái kibocsátott 6,940.000 frt névértékű részvényeken felül még 1,345.700 frt névértékű, 6°/o osztalékra jogosító elsőbbségi részvényeket bocsáthat ki, kiköttetvén, hogy az ezen új kibocsátásból befolyó pénzekből 400.000 frt a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti 10*
