Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-250. Törvényjavaslat, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról

72 150, arám. földön leendő hamisítása nem akadályozható meg és hogy azt, mi a magyarországi lakosnak tiltva van, külföldön bárki teheti annyiban, a mennyiben azt a külföldi állam nem tiltja és nem üldözi. Ez irányban azonban a magyar kormány gondoskodott, hogy hazai bortermelésünk a visszaélések és csalárd visszaélések ellen lehetőségig biztosíttassák a külföldön is. Ezen czélzat megvalósítására vezet a Németországgal kötött s az 1892: IV. t.-cz.-be iktatott szerződés, melynek VIII. czikke szerint mindegyik szerződő fél, a mennyiben az még nem történt volna meg, intézkedéseket teend oly árúk eladása és árúba bocsátása ellen, melyek a másik fél állami czimerével vagy a származás megjelölése végett a másik fél területén fekvő helyek és kerületek nevével vagy czimerével a kereskedelemben és forgalomban való megtévesztés czéljából vannak ellátva. A mi végül a törvény életbeléptének határidejét illeti, az a kihirdetéstől számítandó hat hóra tétetett azon czélból, hogy elég idő maradjon a szakértő-vizsgálati bizottságok és az ezekkel kapcsolatos vegykisérleti állomások szervezésére és életbeléptetésére. Midőn mindezeknek előterjesztése után a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom, nem akarom ugyan állítani, hogy ezen törvény által a borhamisítás minden neme és módja teljesen meg lesz szüntethető, de meggyőződésem szerint sikerülni fog legalább a legkirívóbb esetekben a törvény áthágását megbüntetni és ily módon a becsületes termelő és kereskedő érdekeit legalább a lehetőség határai közt megóvni. Nem tartok attól, hogy ezen javaslat,— törvényre emelkedése esetén a magyar borkeres­kedésre hátránynyal járna és azt külföldre terelné, mert ha tudva van az, hogy Magyar­országon a borgyártás törvényesen tiltva van, mindenki — ki természetes magyar bort kivan, — Magyarországon fogja azt megrendelni, mivel a törvény rendelkezéseiben biztosítékot találand arra nézve, hogy itt termeszeies bort fog kapni, sőt ellenkezőleg az a véleményem, hogy bor­termelőinknek és borkereskedőinknek szükségük vaa az ezen törvényjavaslatban nyújtott védelemre, mert a szőlőteriiletek folytonos csökkenése folytán a körülmények mindig kedve­zőbbé válnak a mesterséges bor előállítására; ha pedig a borgyártás lábra kapna, az a magyar bor hírnevére végzetessé válhatnék, mert megingatná a külföldnek boraink iránti bizalmát­Pedig annak megóvása annál szükségesebb, mert nem mondok le a reményről, hogy szőlő­termelésünk ismét oly terjedelmet nyerend, mely a borkivitelt ismét fokozhatja. Addig is szükséges, hogy borunk a szédelgés és hamisítás ellen legalább hazánk területén kellő védelmet találjon,—mert előrelátható, hogy a fenforgó viszonyok közt a borgyártás tért fog foglalni. Minthogy pedig e javaslat által ezen hátrányt elkerülni vélem, tisztelettel ajánlom annak elfogadását. Budapesten, 1893. évi január hó 6-án. Lukács Béla s. &., k*re»kedeUmügyi m. kir. miniiter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom