Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-250. Törvényjavaslat, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról

70 250. *zám. Ha a borhoz, a czukorborhoz vagy mazsolaszőlő-borhoz akár az erjedés tartama alatt, akár későbben füge, szentjánoskenyér, márnavirág, harangvirág, valamint rizs, árpa, vagy másféle czukorra átváltoztatható anyagok, erjesztésének, vagy lepárolásának termékei kevertetnek, ezen eljárás az 1851. évi márczius 21-iki törvény által minősitett élelmiszer-hamisitás alá esik. Némileg eltérő rendszert követ az 1892. évi február hóban Németországban előterjesztett, a bornak és borhoz hasonló italok forgalmáról szóló törvényjavaslat. E törvényjavaslat megállapítja: 1. hogy általában mily anyagokat nem szabad hozzákeverni a borhoz, vagy borhoz hasonló italokhoz. Ilyenek: timsó, báryum, borsav, glycerin, alkermes bogyók, magnesiumvegyülékek, salycilsav, nem tiszta szesz, nem tiszta keményitő-czukor, strontiiím-vegyülékek, kátrányfestékek stb.; 2. hogy bizonyos keverékek az italokhoz tehetők ugyan, de akkor az ital csakis a megfelelő, azt a bortól különböztető elnevezés alatt bocsáthaló árúba vagy adható el. Mint ilynemű hozzátételek, a következők soroltatnak fel: a) czukros viznek a teljesen vagy részben kisajtolt szőlőre való öntése; b) ugyanannak feltöltése borseprőre; c) mazsola és aprószőlönek, sachariunak és nem teljesen tiszta czukornak hozzátétele a borhoz; d) savak és savtartalma anyagok, valamint bouquet anyagok hozzátétele; e) gummi és más, az extractiv anyagok emelésére szolgáló anyagok hozzákeverése. Ez általam itt részletezett intézkedésektől, valamint az eddig is a tisztelt ház elé terjesztett e nemű törvényjavaslatoktól némileg eltér az általam jelenleg bemutatott törvényjavaslat, a mennyiben annak alapján a mesterséges bornak előállítása és forgalma teljesen eltiltatnék, mert nálunk mesterséges borra szükség nincsen, azt senki sem keresi, senki tudva azt meg nem veszi és azon engedély, mely szerint ily bor, ha az egészségnek nem ártalmas is, mint »műbőr« vagy más megfelelő elnevezés alatt gyártható és forgalomba hozható vufua, csakis visszaélések palástolására alkalmas, a nélkül, hogy valamely valódi szükségletnek megfelelne. Ezen elvnek következetes alkalmazásaként önként következik az, hogy a törvényjavaslat 1. §-a a fentebbi elven kivül még azt is tiltja, hogy a mesterséges bor gyártásához szolgáló anyagok ily határozott czélzattal ajánltassanak vagy hirdettessenek, mert ily anyagok azon figyelmeztetéssel való hirdetése, hogy azokból műbőr előállítható, a tiltott cselekményre való felbujtásnak jellegét hordja magán. A 2. §. annyiban szolgál az 1. §-ban kimondott vezérelv bövehb magyarázatára, a mennyiben a mesterséges bornak fogalmát állapítja meg. Az emiitett szakasz a mesterséges bor fogalmát olykép jelzi, hogy az illető ital nem kizárólag szőlőből, illetve szőlő mustból készült, vagy ha abból készült is, hozzá egyéb anyagok kevertettek. A tiszta szőlőből készült borhoz tehető más anyag a törvényjavaslat szerint csak a tisztított szesz és a cognac, melyeket a gyengébb és ennélfogva nem tartós és kereskedelmi forgalomra nem alkalmas borokhoz hozzátenni sok esetben szükséges. A borhoz nem keverhető anyagok közül a törvényjavaslatba csak a vizet neveztem meg határozottan és ily módon a legtöbbször előforduló visszaélést kívánom jelezni, míg a többi kizárt anyagok hosszú sorát azért nem említem, mert a mai vegyészeti tudomány haladásával ezen sorozat igen hosszúra terjedne, még sem lenne kimerítve és folytonos kiegészítést vagy módosítást igényelne. Magától értetik azonban, hogy f'ennebbi elv szerint a czukor, valamint az összes festanyagok hozzákeverése ép ugy tiltatik, mint, a glycerin, kénsav stb. hozzátétele.