Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-250. Törvényjavaslat, a mesterséges borok készitésének és azok forgalomba hozatalának tilalmazásáról
250. szám. 65 A minister kiküldötteiből álló bizottság még ugyanazon évben készített is egy új törvényjavaslatot »a borüzlel terén elkövetett visszaélések meggátlásárók. E javaslatban meg volt határozva, hogy mit lehet természetes bor elnevezés alatt érteni és eladni, meg volt benne jelölve, hogy minő kezelés képez kihágást s a műbőrök tekintetében csak a vevőnek tévedésbe ejtése volt tilalmazva. E javaslatot azonban a ministertanács nem fogadta el, hanem 1882. deczember 15-iki ülésében utasította a volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministert, hogy tisztán a műbőr fogalmának meghatározására s a mübor készítésének és forgalmának ellenőrzésére szorítkozó javaslatot, készítsen. Ezen előzmények után készült és terjesztetett a képviselőház elé 1884. évi április 21-én a »műborokról« szóló törvényjavaslat, mely szinten nem czélozta a műbőrök készítésének eltiltását, hanem csak azok forgalmának szabályozását. A képviselőház közgazdasági bizottsága, mielőtt a törvényjavaslat fölött nyilatkozott volna, szakértők meghallgatását tartotta szükségesnek s miután erre azon ülésszak hátralevő ideje rövid volt, a törvényjavaslatnak a napirendről való levételét hozta javaslatba, a mi meg is történt. A következő évben azonban számos törvényhatóság a képviselőházhoz intézett kérvényében a gyártott borok feltétlen eltiltását sürgette, minek folytán a képviselőház az 1885. deczember 5-én tartott ülésen előbbi (1882. márczius 6-iki) határozatára való hivatkozással ismételten utasította a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministert, hogy a gyártott borok eltiltásáról törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. Ennek folytán. 1886-ban több e czélból meghívott bortermelő, borkereskedő és szakember részvétele mellett újabb értekezletek tartattak s a kereskedelmi és iparkamarák is meghallgattattak. A tárgyalások folyamán temet több új törvényjavaslati tervezet készült, e tárgyalásokból azonban az tűnt ki, hogy a műborgyártás kérdésében egy helyes törvény alkotása igen nagy nehézségekkel jár; ennélfogva a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister ezen nehézségeket a belügy-, pénzügy- és i 0 r azságügyministerekkel közölvén, azon kérdést vetette fel, vájjon nem lehetne-e a műborokkal történhető visszaélések meggátlása végett a fennálló egészségügyi, büntető és fogyasztási adótörvények alapján rendeleti utón czélt érni. Minthogy az ezen utón való intézkedés czélszerűnek nem találtatott, az érdekelt ministerek (u. ni. a íöldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi, belügyi, pénzügyi és igazságügyi ministerek) kiküldötteiből alakított bizottságban a törvényjavaslat szerkesztése iránti tárgyalások újból megindittattak s ezeknek alapján »a bortermelés és borkereskedés védelmérők szóló törvényjavaslat készült, melyet gr. Széchényi Pál, volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister 1887. évi május hó 20-án a képviselőház elé terjesztett. Azon (1884/7. évi) országgyűlés azonban rövid idő múlva berekesztetvén, e törvényjavaslat tárgyalás alá akkor már nem kerülhetett. A következő (1887/92. évi) országgyűlés megnyitása után azonban a nevezett minister e törvényjavaslatot újból változatlanul benyújtotta a képviselőházhoz 1887. évi október 12-én. E javaslat csak a mesterséges bor fogalmának meghatározásával és forgalmának szabályozásával foglalkozik. A képviselőház közgazdasági bizottsága 1887. évi október 20-án kelt jelentése szerint e javaslatot némi lényegtelen módosítással elfogadta ugyan; tárgyalása azonban elmaradt. A borgyáitásra vonatkozó külön törvényünk tehát mindez ideig nincs, ,a bornak az egészségre ártalmas minősége tekintetében azonban a közegészségügy rendezéséről szóló 1876: XIV. t.-cz., a büntető törvénykönyv (1878: V. t.-cz.) a belügy minister által e tárgyban kiadott rendeletek intézkednek. KMPVH. IKOMÁNY. 1892-97. VII. -KÖTET. 9
