Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-238. Törvényjavaslat a ragadós tüdőlob irtásáról
30 238. szám. Annak hozzávetőleges kiszámítása végett ugyanis, hogy — miután a fertőzött 12 vármegye közül öt megyében az első tisztítás már a jelen év folytán keresztülvitetett: az ezután még tisztítandó hét törvényhatóság területén ,j zen első irtási művelet végrehajtása körülbelül mennyibe fog kerülni? Arra nézve a folyó évben amaz 5 vármegye területén végrehajtott hasonló művelet adatait lehet számítási alapul elfogadni. Az ezen vármegyék területén szerzett tapasztalatok szerint az emiitett 5 vármegyéből — közvetlenül az irtási eljárás megindítása előtt— összesen 29 község, 33 udvarral volt fertőzöttnek bejelentve. Az irtási eljárás folyamán megtartott vizsgálatok tanúsága szerint azonban a fenti szám helyett tényleg: 84 község 366 udvarral találtatott fertőzöttnek, azaz körülbelül háromszor annyi közséj és 11-szer annyi udvar, melyekben összesen 2601 db. beteg-, valamint betegségről és fertőzésről gyanús állat, vagyis községenkint 31 db. ilyen állat találtatott; darabonkint átlag 66 fit becsértékben, melynek mintegy 40%-a az eladás utján (mészárszéki utón) való értékesitésbíl megtérült. Azon hét, vármegye területén, a hol a tisztítási művelet eddig még megindittatott, — ez idő szerint ragadós tüdőlob által fertőzöttnek van bejelentve 57 község 200 udvarral. A fenti tapasztalatokat véve számitásunk alapjául — tényleg számitanunk kelt itt háromszor, illetőleg tizenegyszer annyi fertőzött községre és udvarra, azaz mintegy 170 községre, 2200 fertőzött udvarral. Ugy számítva, hogy az irtási eljárás folyamán itt is egy-egy fertőzőit községben átlag 30 db. szarvasmarhát kellend levágatni: ily módon összesen mintegy 5300 db. állat levágatisa lesz szükséges. Ezek becsértékét darabonkint szintén 66 frtra számítva, teend az összes kisajátítási érték: circa 350.000 forintot. Föltéve, hogy ezen becsérték 40%-a az állatok vágóhídi értékesítése utján megtérül, befolyna ekként: circa 140.000 forint a hiányzó 210.000 forint lenne tehát az adandó teljes kártalanítás czímén közpénzekből fedezendő. Ezen 210.000 forintnyi összeg fele részét a törvényjavaslat alapján az illető vidékösszes szarvasmarha-birtokosai fedeznék; az államkincstár terhére maradna tehát a kártalanítási költségek másik felerészének, vagyis mintegy 105.000 frtnak fedezése; ugy, hogy az 1893. évi költségvetés XVIII. fejezet, átmeneti kiadások 2. czíme alatt ezen czélra előirányzott 100.000 frt hitel az első tisztítási művelet lebonyolítására remélhetőleg elegendő leend. A tisztítási művelet végleges befejeztének további költségei — a későbbi években önként értetöleg, miként ezt a külállamoknak e téren szerzett, tapasztalatai is bizonyítják — évről-évre tetemes arányokban apadni fognak; s joggal remélhetjük, hogy 3—4 év alatt e czélra további pénzáldozatok többé alig fognak igényeltetni, s az orszig egész területe a betegségtől teljesen és reméljük véglegesen meg lesz tisztítva. A ragadós tüdőlob irtását czélzó intézkedések által előidézendő eme tetemes költségek mikénti fedezése iránti rendelkezések lehető helyes megállapítása szempontjából figyelembe kellett vennem azt, hogy — habár kétségtelenül az egész ország jelentékenyen érdekelve van abban, hogy a betegség az ország területéről minél előbb gyökeresen kiirtassák; mégis legelső sorban es legnagyobb mértékben azok a vidékek vannak ez irányban érdekelve, a melyeknek állatállománya a mondott betegség által többé-kevésbbé máris inficziálva van. Ez oknál fogva
