Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.
Irományszámok - 1892-270. A magyar királyi pénzügyminister jelentése, az országgyüléshez, a kincstár és Körmöczbánya szab. kir. és főbányaváros közönsége közötti birtokcsere tárgyában
t 270. szám. 227 2. a kincstári bányaüzem tájékán két nagyobb és egy kisebb földterületet, még pedig az i»i 2 .loro: számú ingatlanból 43 630 /ieoo holdat, az ^\.t.'t.lrk számú birtokból 20 301 /i6oo holdat, — végül az uTt.h.t.y.h.r. számú birtokrészletből a »Dániel«-akna mellett 77 D-ölet; 3. rakodó- és ácsbelyeknek bányaüzemi ingyen használatra öt helyen összesen 1.357 n-ölnyi területet. A kincstári bányászat ellenben a város tulajdonába bocsátaná: 1. a körmöczbányai 100. számú hiteltelekkönyvben 91., 92. és 93. sörszám, 1898., 1899/a. és 1900. helyrajzi számok alatt foglalt »Rennwiese« nevű rétet 58 461 /IÖÓO holdnyi területlel; -• az ."HaST ksá? számú 1.470 n-ölnyi területű rétet, mely a telekkönyvben vitásnak van jelezve; 3- a -^• t J ^;. r ' számú 107 • ölnyi kertet: & a *"'%! kJtaszt." számú úgynevezett kohótér területéből 990 D-ölet, mely a telekkönyvben szintén vitásnak van bejegyezve, a Körmöcz patakon átvezető hiddal együtt; & az "";,*•lllzt,'.', valamint az ^^Lf' számú birtokrészleteket, együtt 77 n-ölnyi területtel. Ezenkívül a város javára némi út- és vizhasználási szolgalmak vannak kikötve, melyek azonban a kincstárra nézve terhesek nem lesznek ; és viszont a város lemond a kincstár használatában levő, de a telekkönyvben vitásnak jelzett némi birtokrészletekre való igényéről, mely bi: tokok jelenleg per alatt állanak. Az előleges megállapodások szerint tehát a kincstár a város tulajdonába egészben 59 1505 /i600 holdnyi, túlnyomólag rétnek használt oly földbirtokot engedne át, melynek absolut értéke, körülbelül évi 700 frtnyi tiszta jövedelmet hajtva, nagyobb annál a földterületénél, melyet cserében a kincstári bányászat venne át a várostól. Csakhogy tekintetbe veendő, hogy a körmöczi kincstári bányászat a Jánoshegy határában saját czélj aira elegendő kaszáló fölött rendelkezik és a »Rennwiese« nevű rétnek termését eddig is eladás utján értékesítette, ennélfogva az épen emiitett rétet annál inkább nélkülözheti, mert a kir. bányamüvektöl távol feküdvén, bányaüzemi jelentőséggel nem bir. Annál nagyobb fontossága van azonban a városra nézve, mivel oly területen fekszik, minden oldalról városi birtokkal körülvéve, a város és a vasúti állomás között, hqgy a vasúthoz vezető kocsi- és gyalogút által átszelve, a város természetes terjeszkedését nem csekély mértékben akadályozza, holott a város azt faiskolák, csemetekertek berendezésére és a város ottani részének kiépítésére és szépítésére szándékozik fordítani és egyesíteni birtokával, mely közé különben is beékelve van. A kincstári bányászat, ellenben a várostól cserében 63 1108 /IÖOO holdnyi területet vesz át és egészben 1457n-ölnyi térnek ingyen használatába jut Ezek a földterületek az üzemben levő bányaművé* közvetlen szomszédságában feküdvén, ma is, de legfőképen akkor lesznek nélkülözhetetlenek és csak magas áron megszerezhetők, a mikor az altárnai munkálatok, — a melyekre az állam évenként jelentékeny beruházási összeget Jordit, — befejezi et1ek[és a bányaüzem ennek következtében nagyobb mérvekre fog terjeszkedni. Ezeknek a földeknek megszerzése a kincstárra nézve annál kívánatosabb, mivel jövőben a fokozott bányaüzemnél különféle üzemi épületek és esetleg bányamunkás-lakházak telepítésére előnyösen lesznek felhasználhatók. Egyébiránt már jelenleg is ezen a városi birtokon épült a bányavasut, melyen a Ludovika-aknától, a legjelentékenyebb kincstári bányaműtől Körmöczbánya határában, a bánya2J*
