Képviselőházi irományok, 1892. VII. kötet • 226-287. sz.

Irományszámok - 1892-256. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a murányvölgyi helyi érdekű vasút engedélyezése tárgyában

256. szám. 145 berendezés és üzletbentai tás feltételeit rendeleti utón állapítja meg, melyekhez engedélyes alkalmazkodni köteles. Engedélyes a vasútra vonatkozó épitési engedély kinyerése után a távírda, távbeszélő, vagy villamos jelzők létesítésének engedélyezése iránt még oly időben köteles a kereskedelem­ügyi m. kir. ministerhez folyamodni, hogy a szóban forgó berendezések a vasút forgalomba helyezéséig elkészülhessenek, illetve használhatók legyenek. A kereskedelemügyi m. kir. minister fentartja magának azon jogot, hogy az üzleti táv­írda, vagy távbeszélő-yezetéket a pálya indóházain, esetleg őrházain alkalmazandó utolsó elszi­getelőkig, valamint a forgatható védjelzö-készülékekig engedélyes költségén, a részletekre nézve az illető posta- és távirdaigazgatóság és az engedélyes közt jegyzőkönyvileg megállapított fel­tételeknek megfelelően száját közegei által megépíttesse. Ez esetben, a mennyiben az üzleti távírda, vagy távbeszélő-vezetékekkel egyidejűleg állami távírda, vagy távbeszélő-vezeték nem építtetnék, engedélyes köteles az oszlopok és más épitési anyagok összes árát s az összes épitési költségeket, a mennyiben pedig egyidejűleg állami távírda vagy távbeszélő-vezeték is építtetnék, az üzleti vezeték anyagainak árát és az összes épitési költségeknek az üzleti vezetékek létesítésére fordított aránylagos részét megtérí­teni. Mindkét esetben köteles engedélyes az építkezéshez szükséges összeget az utólagos elszá­molásig kamat nélkül előlegezni, és az oszlopokat s a többi épitési anyagokat az építendő pálya mentén az illető posta- és távirda-igazgatóság által meghatározott módon és időben saját költségen szétosztatni. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek jogában áll a vaspálya mentén fennálló oszlo­pokra bármikor állami távírda, esetleg távbeszélő-vezetékeket alkalmaztatni, ez esetben azon­ban az oszlopok, az állam költségén való fentartás kötelezettsége mellett már ekkor az állam ingyen tulajdonába mennek át. Az üzleti távírda, távbeszélő és villamos vezetékek és berendezések összes alkatrészeikkel együtt a vasút kiegészítő tartozékát képezik, ennélfogva a jelen engedélyokirat 22. §~ában megállapított esetekben és módok szerint az államra haramiának át. Egyébként az 1888 : XXXI. t.-cz., valamint az annak alapján kibocsátott, vagy kibo­csátandó ministeri rendeletek határozmányai, továbbá a hazai vasutakkal a távirdákra nézve 1877. évben kötött egyezmény határozatai az engedélyesre nézve is kötelezők maradnak és lesznek. 19. §. Mihelyt a polgári vagy katonai forgalom a jelenleg engedélyezett vonalon annyira növe­kedett, hogy az éjjeli szolgálat és gyorsabb forgalom berendezése a kereskedelemügyi m. kir. minister egyoldalú megítélése szerint kívánatosnak vagy szükségesnek mutatkozand, az engedélyes köteles lesz saját költségen mindazon berendezéseket eszközölni és mindazon biztonsági intéz­kedéseket megtenni, melyek a fennálló szabályok és utasítások szerint szükségesek s illetőleg a melyek a kereskedelemügyi m. kir. minister részéről, hivatkozással azon szabályokra, követel tetni fognak. A mennyiben azonban a katonai forgalom érdekében az engedélyezés alkalmával alapul vett teljesítési képesség határán túlmenő berendezések kívántatnának, ezek csakis engedélyes hozzájárulásával lesznek érvényesíthetők. Az engedélyes köteles továbbá a kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletére minden kártalanítás nélkül egy másik vágányt az esetre kiépíteni, ha az engedélyezett vonalon az évi elegybevétel kilométerenként 14.000 frtot o. értékben meghalad. Ezen kötelezettség teljesítése azonban engedélyestől csak az alább megállapított engedély­tartam első 70 éve alatt követelhető. KBPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. VII. KÖTET. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom