Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.
Irományszámok - 1892-196. A pénzügyi bizottság jelentése, a pénzügyministerium 1893. évi állami költségvetési előirányzata tárgyában
68 196. szám. Ezen előirányzat a) betűje alatt felsorolt tételnél a pénzügyminister ur a bizottság tárgyalása folyamán tett előterjesztése alapján a Budapest fő- és székvárosi (budai) 11. sz. telekjegyzőkönyvben A. 1. sor 48. hrszám alatt foglalt g a várbeli Szt-György téren álló kincstári épületet, mely eddig a honvéd-főparancsnokság elhelyezésére szolgált, az 1893. évre eladásra kitűzött állami javak sorába pótlólag fölvétetni kérte. Az emiitett épületet ugyanis József főherczeg ő csász. és kir. Fensége megvenni óhajtván, azért 320.000 frt vételárt ajánlott. Ezen a szóban levő ingatlan forgalmi értékével szemben igen előnyösnek mondható vételajánlatot a törvényhozás utólagos jóváhagyásának fentartasa mellett a minister ur elfogadta és az adásvevési szerződést megkötötte. Minthogy ezen ingatlan a honvédelmi ministerium kezelésében és használatában állvan, eddig eladásra felvéve nem volt, ennélfogva kéri, hogy ez, a jelzett 320.000 frtnyi becsértékkel az 1893. évben eladásra kitűzött állami javak kimutatásába felvétessék. Ezek szerint a fenti 320.000 frt vételár egyrészt a pénzügyi tárczánál, mint átmeneti bevétel, másrészt pedig, minthogy ekként a honvéd-főparancsnokság elhelyezéséről gondoskodni kell és e ezélra az emiitett vételár felhasználása van kilátásba vév.e, ugyanez az összeg a honvédelmi tárczánál beruházásként lenne felveendő. A bizottság ezen javaslatot elfogadván, az a) betű alatt eredetileg előirányzott 2,300.000 forintnak 2,620.000 frtra való emelését, és ennélfogva az 1. ez ím főösszegének 3,847.000 írtban leendő elfogadását ajánlja. Ezzel kapcsolatban a ministér ur által beterjesztett és az állami javak eladására vonatkozó 1893. évi Részletes kimutatásból kiemeljük, hogy az eladásra már kijelölt birtokrészleteken kívül a minister ur ez alkalommal 10.943 hold 1045.40 G-öl terjedelmű 1,260.595 Frt 70 ki. becsértékfí ingatlanokat javasol az eladandók sorába felvétetni, a melyek majdnem kivétel nélkül kisebb parczellákból állanak. »Az állami jószágok eladásáról és az állambirtokokon folyamatban levő telepítésekről« 1891-re benyújtott jelentésből kiderül, hogy az . . 1,912.548 frt 29 kr. becsárral eladásra bocsátott ingatlanokért 1,931.532 « 67 « tehát . . . 18.984 frt 38 krral magasabb összeg éretett el. Egynéhány ingatlant és jogosítványt ugyan a becsáron alól kellett eladni, az ezek tekintetében követett eljárás azonban a jelentésben részletegen felsorolt körülmények által teljegen indokolva volt. A telepítési ügyekre nézve tett az az intézkedés, mely szerint a telepváltság-tartozások most már a kincstári ügyészségek által hajtatnak be, a törlesztés eredményét kedvezőbbé tette a nélkül, hogy ebből a telepesekre nagyobb behajtási költségek nehezedtek volna. Az aradi és a temesvári jószágigazgatóságok két-két telepes községében elrendelő próbaleszámolások kiderítették, hogy a két igazgatóság területén levő telepes községek helyzete egymástól lényegesen különbözik, a minek következtében a temesvári igazgatóság kerületébe eső községeknél annak szüksége, hogy azoknak az állam részéről valamely külön kedvezmény nyujtassék, nem forog fenn, addig ily kedvezmény az aradi igazgatósághoz tartozó községeknél elkerülhetleimek látszik. Megjegyzendő, hogy eltekintve a jkincstári tartozások befizetése körüli nehézségektől, még az utóbb jelzett községeknél sem mutatkoznak oly jelenségek, a melyekből hanyatlásra lehetne következtetni; annál indokoltabbnak látszik tehát, hogy e községek helyzete lehetőleg könnyittessék, a mely esetben fejlődésük kétségkívül fokozottabb mérvben lesz biztosítva. A minister ur által beterjesztett ezen jelentéseknek tudomásul vételét hozzuk javaslatba. Az előirányzatot módosított diákjában elfogadásra ajánljuk
