Képviselőházi irományok, 1892. VI. kötet • 193-225. sz.

Irományszámok - 1892-222. Törvényjavaslat, a fizetési meghagyásokról

421 szárü. Í67 könnytí és megbízható tudomást szerezzen az ellene támasztott követelés minőségéről és mennyiségéről, nem engedi meg, hogy a követelések minden nemére terjesztessék ki a szóban forgó eljárás. Fizetési meghagyás utján való érvényesítésre csak a teljesen határozott és egyszerű tárgyú követelések alkalmasak. Ilyenek a pénzösszeg fizetésére és határozott mennyiségű helyettesíthető dolgok avagy értékpapírok szolgáltatására irányuló követelések, ez utóbbiak, annyiban, a mennyiben a hitelező meghatározza a pénzösszeget, melyet a teljesítés helyett elfogadni késs (1., 3., 5. §.). 2. Az intézmény egyik főczélja az, hogy megrövidítse a jogérvényesítés folyamát. Ez a czél azonban csak azokban az esetekben valósul meg, a melyekben a követelés — az eljárás tényleges fejleményei szerint is — nem vitásnak bizonyul. Ha ez a feltétel be nem áll, azaz: ha az adós a fizetési meghagyásnak elienmond: a követelés érvényesítése kétségkívül hosszabb időt vesz igénybe, mintha a hitelező mindjárt a keresetet indította volna meg. Minthogy tehát az eljárásnak az adós magatartásától függő esélyei első sorban a hitelező érdekét érintik: a hitelezőre kell bizni annak megfontolását, vájjon a fenforgó esetben számithat-e arra, hogy az adós a követelést vita tárgyává tenni nem fogja. Ugyanazért nem volna helyén a jelen törvényjavaslatban foglalt eljárást a körébe eső minden követelés érvényesítése tekintetében kötelezővé tenni s ezzel a pert szükségszerűen előkészítő stádiumot létesíteni. 3. Az állítólagos adós érdekének megóvása szempontjából el kell hárítani azt a veszélyt, hogy a fizetési meghagyás intézménye nagyobb mérvű visszaélések forrásává válik az által, hogy egyesek — számítva az ellenfél hanyagságára és tudatlanságára — az új eljárást alaptalan követelések behajtására fogják kizsákmányolni. Viszont meg kell akadályozni, hogy a megtámadott fél érdekének tett engedmény veszélyeztesse a követelés biztosságát, ha annak jogos volta az eljárás folyamán bekövetkezett tények szerint valószínűvé vált. Azokon a biztosítékokon kivül, melyeket a javaslat a fizetési meghagyás tartalmi kellékeinek szabatos meghatározásával (5. §.), a kézbesítés módjának szabályozásával (7. §.), az ellenmondás előterjesztésének megkönnyítésével (9., 19. §.), valamint az ellenmondással meg nem támadott fizetési meghagyás végrehajthatóságának korlátolt időtartamra szorításával (11. §.) felállít, különös fontossággal bír az imént jelzett irányban — a határidő, mely alatt az ellenmondás előterjeszthető és a joghatály, mely az ellenmondás megtételéhez kapcsolandó. Az ellenmondás előterjesztésének határideje akként határozandó meg, hogy a megtámadott félnek minden eshetőségre módjában álljon az alaptalan támadást magától elhárítani. A határidő a fizetési meghagyás kézbesítésétől, mint oly időponttól számítandó, a melyben a fél tudomást szerez az ellene támasztott követelésről. Ha a megtámadott fél azt a határidőt elmulasztja: a fizetési meghagyás alapján a végrehajtás elrendelésének van helye. Ámde számos aggály szól az ellen, hogy a végrehajthatóvá vált fizetési meghagyás tüstént a jogerős ítélet erejével ruháztassék fel. Lehetnek esetek, midőn a fizetési meghagyás kézbesítése nem történt azzal a szigorú óvatossággal, mely a végből van megrendelve, hogy a fél megbízható értesülést szerezzen az ellene intézett támadásról. Előfordulhat, hogy a félt előre nem látható körülmények akadályozzák az ellenmondásnak idejekorán való megtételében. De az életviszonyok sokféleségén kivül számításba kell venni a közönség igen nagy részének alacsony értelmi színvonalát, melynél fogva a fizetési meghagyás horderejét — daczára az előzetes kitanitásnak — csak akkor fogja fel, midőn már közvetlenül erezi a mulasztás anyagi hátrányait. Ez okból az ellenmondás előterjeszthetésére még egy másik határidőt kell nyitva tartani. Ez a határidő attól az időponttól számítandó, a midőn már semmi kétség sem foroghat fenn az iránt, hogy a fél tisztában van az ellene folyamatban levő eljárás jelentőségéről. Ez az időpont nem lehet más, mint a fizetési meghagyás alapján meghozott végrehajtást rendelő végzés kíízbe-