Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-174. A közgazdasági bizottság jelentése, „az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről” szóló törvényjavaslat tárgyában

174. szám. 93 illetve felépíthető', — és hogy a gyakorlati hatékonyság szempontjából, — a beállandó fejlődés mikéntjének kell döntőnek lenni a szervezett végleges megállapításánál. Habár az előzőkben kifejtett okoknál fogva egyelőre le kell azon mintegy eszményi álláspontról mondanunk, hogy hazánk egész iparügyi adroinistratiójának szakszerű felügyelete és szakirányban való ellátása, — ezen iparfeltigyelői intézmény által az óhajtott módon már most teljes kielégítést nyerjen, — mégis kötelességének tartja a bizottság, hogy azon nézetének kifejezést adjon, — miszerint ezen iparfelügyélők, — bár egyelőre a költségekre tekintettel létszámuk aránylag csekély lehet, — miután ezt a javaslat ki nem zárja, már kezdetben kerületi beosztást nyerjenek, hogy az iparűzők érdekeit jobban szolgálhassák és ugy iparfejlesztési, mint felügyeleti és ellenőrző ténykedéseikben^ nagyobb hatékonyságot fejthessenek ki. A javaslat szerint az iparfelügyelők két főirányban lesznek hivatva működni: A) a gyárvizsgálatok, B) az iparfejlesztés körül. Az első irányra vonatkozó intézkedéseinél e javaslatnak, meggyőződött a bizottság arról hogy az idevágó szakaszok nem tartalmaznak semminemű oly intézkedést, mely akár az 1884: XVII. t.-ez,-ben lefektetett, és a hatóságok jogkörére vonatkozó elvek, akár pedig az ipart űzők megterhelése szempontjából aggodalmakra adnának okot. Különös figyelmet érdemel a javaslat 12-ik §-ának intézkedése, mely biztosítani czélozza az iparfelügyelők pártatlanságát és ezeknek tekintélyét bizony ára nagy mértékben emelni lesz hivatva. A mi a javaslatnak 18-ik §-ában foglalt intézkedéseit illeti, a bizottság e kivételes intézkedéseket az állami egyedárúság üzletágainak érdekében meghagyandóknak véli. Lényeges — és az iparral foglalkozó közönség érdekeit védeni hivatott intézkedés foglaltatik a javaslat 30-ik §-ában is, — kimondatván, hogy az iparfelügyelők által a gyárvizsgálatok alkalmával gyűjtött adatok másra, mint az ipartörvények és az ezekre vonatkozó rendeletek végrehajtásának, nemkülönben az iparstatistikáuak czéljaira, nem szolgálhatnak. Az iparfelügyelök tevékenységének másik főiránya az iparfejlesztésre vonatkozik. Az activ iparfejlesztés szempontjából igen kívánatosnak tartotta a bizottság, hogy az iparfelügyelők az iparral foglalkozni óhajtó közönség közvetetlenebb gyámolitására is közreműködhessenek, — mint azt a javaslat tartalmazza, de belátja, hogy főleg kezdetben, az iparfelügyelők csekély száma és az ezekre háromolható erkölcsi felelősség következtében, — ezen, bár üdvösnek ismert tevékenységi kört, — most még sikerrel be nem tölthetik. A javaslatnak Ill-ik fejezete, a jelen törvényjavaslatban előirt kötelezettségnek elmulasztása esetén beálló kihágásokról, azok büntetéséről és az eljáró hatóságokról intézkedik. A bizottság szükségesnek látta, hogy mindenekelőtt általánosságban mondassék ki, hogy mikor követtetik el kihágás és hogy világosan kijelentessék, az 1884: XVII. t.-cz. 114. §-ára tekintettel, miszerint a jelen törvényjavaslat értelmében bekövetkező büntetés daczára — feumarad érintetlenül ugy a polgári, mint büntető-tőrvény szerinti teljes felelősség. Ha a jelen törvényjavaslat nem is öleli fel a maga eszményi egészében azon tág kört, melynek fejlesztésére a lefektetett elvek és intézmények gyakorlati érvényesülésükben közrehatni hivatvák, minden bizonynyal mégis oly hézagot pótol, melyet eddig iparunk körében sajnosán éreztünk, — miért is utalva még a jelen javaslathoz fűzött részletes indokolásra, — a javaslatot a csatolt szövegezésben elfogadásra ajánlja a közgazdasági bizottság a t. képviselőháznak. Budapest, 1892. évi október hó 15-én. Gr. Andrássy Tivadar s. %, Miklós Ödön s. k., a közgazdasági bigottság elnöke, « közgazdasági bizottság előadója.