Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.
Irományszámok - 1892-192. Törvényjavaslat, a tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvbe bejegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbitéséről
192. szára. 408 3. §. A 2. §. 1. a) és b) pontjainak eseteiben a tényleges birtokosok tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvekben való bejegyzésére nézve folyamatba tett eljárás során az illető községbeli telekjegyzőkönyveknek következő helyesbítései is foganatosithatók: a) az 1886 : XXIX. t.-cz. 22. §-ának eseteiben a telekjegyzőkönyvekben még fennálló, de tényleg már megszűnt jogokra vonatkozó bejegyzések törlése; b) az 1886 : XXIX. t.-cz. 12. §-a alapján a még nem telekkönyvezett ingatlanok telekkönyvi felvétele-, c) az 1889 : XXXVIII. t.-cz. 16—18. §-ai értelmében a határozatlan részekben bejegyzett közös vagyonra nézve a határozott hányadok kitüntetése; és d) az 1891 : XVI. t.-cz. 18—20. §-ai szerinti helyesbitések. Ugyanezen esetekben azon telekjegyzőkönyvek helyett, a melyekbe többrendű, már meghaladott vagy törölt tételek vannak bejegyezve, s a melyek ennek folytán nehezen áttekinthetőkké váltak, uj telekjegyzőkönyvek készíthetők, tekintet nélkül arra, hogy az illető tele : jegyzőkönyvben valamely bejegyzés egyébként a jelen törvény értelmében helyesbittetik-e. avagy pedig nem, 4. §. • A 2. §. 2. a) és b) pontjainak eseteiben a 3. §. a), c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbítéseknek és új telekjegyzőkönyv készítésének csak azokra a telekjegyzőkönyvekre nézve van helye, a melyekben a tényleges birtokos tulajdonául bejegyzendő ingatlanok fel vannak véve. A 3. %. c) és d) pontjaiban felsorolt helyesbítéseket a telekkönyvi tulajdonos, vagy tulajdonostárs a telekkönyvi hatósághoz beadott kérvényben külön is kérheti. Hagyatéki tárgyalás során a 3. §. d) pontja szerinti helyesbítések iránt a külön eljárás hivatalból is, a 3. §. c) pontja szerinti helyesbítés iránti külön eljárás pedig akkor indítandó meg, ha azt a hagyatéki tárgyalás során valamelyik érdekelt örökös, vagy hagyományos kéri5: §. A tényleges birtokos tulajdonjogának a telekjegyzőkönyvben való bejegyzésére s a 3. és 4. §-ok értelmében való helyesbítésére vonatkozó eljárásnál, a mennyiben a jelen törvény és a 10. §. alapján kiadandó rendelet eltérő intézkedést nem tartalmaz, az 1886 : XXIX., 1889 : XXXVIII. és 1891 : XVI. t.-czikkek idevágó rendelkezései megfelelően alkalmazandók. 6. §. Azokat a teendőket, a melyeket az 1. §-ban említett törvények a bizottság működése körébe utalnak, — a 7. §. értelmében a telekkönyvi hatóságnak fen tartottak kivételével, — a 2. §. 1. b) pontjának esetében az 1869. évi 2579. számú igazságügyministeri szabályrendelet 15. §-a értelmében alakított bizottság, a többi esetekben a telekkönyvi hatóság kiküldöttje, illetőleg a hagyaték-tárgyalást vezető kir. közjegyző teljesiti. Kiküldöttül bíró,, albiró, közjegyző, bírósági jegyző vagy birói minősítéssel bíró bírósági aljegyző rendelhető ki. Ott, a hol szükségesnek mutatkozik, az igazságügyminister közhivatali viszonyban nem álló oly személyeket, kik birói képesítéssel bírnak, ide értve a gyakorló ügyvédeket is, felruházhat azzal a jogosultsággal, hogy a telekkönyvi hatóság azokat is kirendelhesse, mint kiküldötteket. A kiküldött mellé a 2. § 1. a) pontjának esetében feltétlenül, a 2. pont eseteiben pedig, ha szükségesnek mutatkozik, egy telekkönyvvezető, segéd-telekkönyvvezető, telekkönyvi vizsgát tett írnok, vagy telekkönyvvezetői minősítéssel biró díjnok is kirendelendő.