Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

178. szám* 166 Személyesen megidézhetők a kiskorúak és gondnokság alatt levők az általuk bérbe vett lakásnak vagy üzlethelyiségnek visszabocsátása iránt indított sommás perekben. A személyesen megjelent fél élőszóval vallhat meghatalmazottat, a mi jegyzőkönyvbe veendő. Ezen eseten kivül a meghatalmazás közokirattal, hitelesített, vagy az 1868 : LIV. t.-czikk 167. és 168. §-ainak megfelelően kiállított magánokirattal igazolandó. Külföldön kiállított meghatalmazás közokiratba vagy hitelesített magánokiratba foglalandó. 8. §. Ha az eljárás megindításakor vagy annak folyamában az tűnnék ki, hogy valamely fél. a ki önképviseletre jogosítva nincs, törvényes képviselőjének mellőzésével lépett fel, vagy idéztetett perbe: a bíróság erről az eljárás félbeszakításával mind a feleket, mind a törvényes képviselőt, utóbbit azzal értesiti, hogy jogában áll az egyidejűleg kitűzendő határidő alatt a megelőző perbeli cselekmények jóváhagyása mellett az eljárás folytatását kérni. Ugyanez az eljárás követendő akkor is, ha mint törvényes képviselő olyan személy lépett föl vagy idéztetett perbe, a ki az önképviseletre nem jogosított félnek nem törvényes képviselője. Ha az, a ki a fél helyett mint meghatalmazott fellép, ebbeli minőségét nem igazolja, a bíróság nyomban kihirdetendő végzéssel a meghatalmazás utólagos igazolására, meg nem hosszabbítható és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető határidőt tűz ki s e mellett vagy elhalasztja az eljárást, vagy pedig a meghatalmazás nélkül íellépett személyt egyelőre az eljárásban való részvételre bocsátja. A meghatalmazás nélkül íellépett személyt köteles a bíróság egyelőre az eljárásban való részvételre bocsátani akkor: ha ezt az ellenfél kívánja. Ha a zárhatáridő alatt a szabályszerű meghatalmazás be nem mutattatik: a meghatalmazás nélkül indított kereset végzéssel hivatalból megszüntetendő, a meghatalmazás hiányának egyéb eseteiben pedig a fél meg nem jelentnek tekintetvén, ellene további eljárás nélkül, a meg nem jelenés törvényes következményei alkalmazandók, s egyúttal mindkét esetben a fél helyett eljárt személy a fellépése által az ellenfélnek okozott költségben elmarasztalandó. Ha a tárgyalás kezdetén vagy folyamán az tűnik ki. hogy a fél helyett olyan meghatalmazott lépett fel, a ki őt a 7. §. szerint nem képviselheti: a bíróság nyomban hozandó és a meg nem jelent fél helyett csupán a megjelent meghatalmazottnak kihirdetendő végzéssel a tárgyalást a kellően nem képviselt fél költségére elhalasztja és rendszerint 8 napnál tovább nem terjedhető ujabb tárgyalási határnapot tűz ki azzal a meghagyással, hogy a kellően nem képviselt fél az újabb tárgyaláson a meg nem jelenés törvönyes következményeinek terhe alatt személyesen vagy ügyvéd által képviselve jelenjen meg. 9. §. Nem magyar állampolgár, a ki felperesként fellép, alperes kívánatára a perköltség fedezéséül biztosítékot tartozik adni. Biztosíték nem követelhető: 1. ha az államban, melynek felperes honosa, a magyar állampolgár megfelelő esetben biztosíték adására nem köteleztetik; 2. nyilvános birósági felhívás folytán megindított kereset és viszonkeieset esetében. 10. §. Alperes az esetben is biztosítékot követelhet, na felperes a per folyamában megszűnik magyar állampolgár lenni, hacsak a felperesi követelés elismert része, a költség fedezésére nem elegendő.