Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

150 178. szám. Jelentésünk általános részében már előterjesztettük azon szempontokat, a melyek az ügyvédi képviselet tekintetében vezettek. A képviselet kérdését csak a felebbezés szóbeli tárgyalása és azon esetben kellett külön szabályozni, ha a fél a nyilvános tárgyaláson szóbeli előterjesztéssel élni kíván. A meghatalmazottak azon köre, a kik a 7. §. értelme szerint az elsőbirósági eljárásban eljárhatnak, a felebbezési eljárásban való részvételből ki lettek zárva, mert azon indokok, a melyek ott ez intézkedést javasolják, a felebbezési eljárásban fenn nem forognak. Az ügyvédi képviseletnek azon rendezése, a mely az ajánlatba hozott két bekezdésben foglaltatik, a javaslat jogorvoslati rendszerével teljes összhangzásban áll. A járásbíróságok hatáskörébe utalt és általuk ezentúl a sommás eljárás szerint tárgyalandó azon. ügyekben, a melyekben a kereset tárgyának értéke 50 frton aluli, csakis szóval bejelentett vagy írásban benyújtott felülvizsgálatnak van helye. Ezen ügyekben tehát a jogorvoslati eljárásban a képviselet kérdése egyáltalán nem forog fenn. A sommás eljárás tárgyát képező többi ügyekben a szabályozás, mint az általános jogszolgáltatási érdekeknek megfelelő, ép a felek érdekeinek kellő megóvását tartja szem előtt. A társas bíróságok előtti eljárásban a fél személyes eljárása azon előnynyel bír, hogy a bíróságnak a tényállás kiderítésére irányuló feladatát könnyíti. Ezen előny elesik, ha a fél helyett más személy, ki nem ügyvéd, jelenik meg. Az ügyvédi képviseltetés esetében a tényállás megállapítása rendszerint a felsőbb fokon nehézségekbe nem ütközik, mert az ügyvéd a per állását és körülményeit ismeri. E mellett e kepviseltetésnek azon előnye is van, hogy a jogi kérdések, a melyek a felebbezési tárgyalásnak a ténykérdéssel együttes elbírálás tárgyát képezik, kellő kifejtésben és a bíróság előtti kiemelésben részesülnek. A módositvány második bekezdése megfelel az 1881 : LIX. t.-cz. 12. §-ában foglalt rendelkezéseknek. Miután a hivatkozott §-ban felsorolt személyek a rendes eljárásban, a melyben ügyvédi kényszer van. magukat és nejöket képviselhetik, indokolt nekik e jogot a törvényszékek előtt lefolyó felebbezési eljárásban is megadni. A 132. §-hoz (m. j. 127. §.). Az utolsóelőtti bekezdés utolsó sorában e szó helyett: »kivonatban«, -^vonatkozó részeiben« lett téve. A 133. §-hoz (m. j. 120. §.). Az utolsó bekezdés első sorába e szavak lettek iktatva: »az ügyvéd által nem képviselte, mert a felebbvitel iránti kitanitás ügyvéddel szemben felesleges. A »jogorvoslat« szó *felébbvitel«-\e\: lett helyettesítve. A 134. §-hoz (m. j. 129. §.). E §-ban csekély irályi módosítás lett eszközölve. A 135. §-hoz (m. j. 130. §.). A második ^bekezdés utolsó sorába e szavak foglaltattak: »azonban 8 napnáVrövidebb nem léhet«. Az idézés és a felebbezési tárgyalás határnapja közti időt a bizottság az okból állapította meg 8 napban, mert igy az összhang a 141. §-szal helyre van állítva.