Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

Í18. száni, 135 Áz Í868:LlV. t.-ez. 118. §-a: »a í'elek kötelesek magukat a biró előtt egymás iránt illendően, a biróság iránt pedig tisztelettel viseltetni, ha ez ellen vétenek és a rendreutasitás foganat nélkül marad, 100 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendők, fenmaradván ezenfelül a sértett fél magánkeresete és a biró súlyo.-;bb megsértése esetében a bűnvádi kereset.« Az 1879. : XL. t.-cz. 46. §-a: »a ki hatósági hivatalnokot va»y közeget hivatalos eljárásában sértő kifejezésekkel illet, úgyszintén a ki valamely hatósághoz intézett beadványban a hatóságot sértő kifejezéseket használ, 100 frtig terjedhető pénzbüntetévssel büntetendő«. A tárgyalási szabadságot biztosítják az 1878 : V. t.-cz. 266. §-a és az 1887 : XXVIII. t.-cz. intézkedései. Ezen jogállapot figyelembevételével meghatározandók voltak azon intézkedések, a melyek a tárgyalási rend fentartása czéljából a törvénybe iktatandók. A kiszabandó pénzbüntetésnek bebajthatlanság esetére elzárásra való átváltoztatása lényeges ujitást tartalmaz, a melyet a bizottság olyannak^talált, mint a mely a fentidézett törvényekben lefektetett elvekkel ellenkezik. A tárgyalási és védekezési szabadság lényeges korlátja rejlik abban, hogy oly cselekmény, a mely bűnvádi utón meg nem torolható, polgári utón olyannak minősíttetik, melyet a polgári biró szabadságvesztés-büntetéssel sújthat. A rend büntetés alkalmazása azonban, a mennyiben a sértés súlyosabb beszámítás alá esik, a bűnvádi eljárás megindítását ki nem zárja. Ezzel kapcsolatban, mint negyedik bekezdést, a következő szöveget ajánljuk: »A mennyiben a felet ügyvéd képviseli, az ügyvédre nézve az 1887 : XXVIII. t.-cz. intézkedései mérvadok.« A ministeri javaslat ugyanis az általa előterjesztett szövegezés által az ezent.-cz.-ben foglalt intézkedéseket hatályon kívül helyezte. A bizottság ezzel szemben megfelelőnek találta, hogy a fennálló jogállapoton változás ne ejtessék,— és mint már fentebb kifejtetett,— az intézkedéseket az érvényben levő jognak megfelelően állapította meg. A ministeri javaslat 31. §-a második bekezdésének második és harmadik sorában foglalt e szavak: »ugyszintén a meghatalmazottakat, a kik e tevékenységet jparszerüleg' gyakorolják«, törlésbe hoztuk. Ezen intézkedés a zugirászat ellen irányul és annak a javaslatban való felvétele indokolt volt azon szövegezés folytán, a melylyel a 7. §. birt. Ezen §. értelmében minden 18-ik életévét meghaladott férfiszemély a sommás eljárásban meghatalmazottként szerepeihetetett. Szemben azon módosításokkal, a melyek e^en § on ejtettek és a melyek lehetetlenné teszik, hogy nem ügyvéd a felek képviseletét ipmszeriíleg gyakorolhassa, az ennek meggátlására vonatkozó intézkedések nem ide, hanem megfelelően magába a 7-ik §-ba lettek foglalva. A 37. §-hoz (m.j. 32. §.). A második bekezdésen csekélyebb irályi módosítás ejtetett. A 39. §-hoz (m. j. 34. §.). Az első és második bekezdésben hasonlóan csekélyebb irályi módosítás foglaltatik. A 41. §-hoz (m. j. 36. §.). E §. első bekezdésének második sorában a következő szavak: »E czélból a felek személyes megjelenését is megrendelheti* tör ültettek.