Képviselőházi irományok, 1892. V. kötet • 158-192. sz.

Irományszámok - 1892-178. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a sommás eljárásról” szóló törvényjavaslatra vonatkozólag

118 178 szám. élet változó alakzatai, a hathatós és rövid úton érvényesíthető birtokvédelem szükségét az esetek nagy számában kívánatossá teszik, a melyekben épületek, épületrészek vagy más ingatlanok bérleti vagy haszonbérleti viszonyon kivül, más jogügylet alapján harmadik személyeknek használatba átengedtetnek. A sommás visszahelyezés a birtokvédelmet foglalás és háborgatás ellen nyújtja és eddigelé a törvénytelenül visszatartott ingatlan visszabocsátása iráuti per kizárólag a rendes perútra tartozott. Hazai gyakorlatunknak mindig irányzata volt, hogy ily esetekben a sommás visszahelyezés birtokvédelmét a visszatartási esetekre kiterjeszsze. A visszavonásig átengedett ingatlanok tekintetében a gyakorlat a sommás visszahelyezésnek helyt ad. Az l) pont többi esetei ily védelemben nem részesülnek. A sommás visszahelyezést ezen esetekre kiterjeszteni nem lehet, miután annak feltételei és ismérvei ezen esetektől lényegesen eltérnek. A birtok hathatós érvényesítése czéljából tehát csak azon mód kínálkozik, hogy oly perút biztosittassék, a melynek igénybevételével a törvényes birtokállapot helyreállitása mielőbb várhatóAzonban a védelem, a mely nyújtatni szándékoltatik, a törvényellenes visszatartásnak mmden esetét fel nem öleli; az esetek meghatározására oly ismérveket kellett felállitani, a melyeknek fenforgása könnyen, röviden és minden kétséget kizárólag megállapítható. Ezen perben az döntendó' el: vájjon a használati időtartam lejárté vagy sem? A lejárat megállapítása is azonban csak akkor foghat helyt, ha a használat időtartama határozott volt, ha fölmondáshoz vagy visszavonáshoz köttetett. A kereset czélja: a vitás időtartam megállapítása által a birtokviszonyt rendezui. .Ezen tul a bírói Ítélet ép oly kevéssé terjed, mint az, a mely a sommás visszahelyezési perben hozatik. Ennek kifejezését czélozza a módositvány, a midőn a felek közt fenforgó dologi jogviszony eldöntését érintetlenül hagyja. A m. j. I) alpontja — jelenleg m) — második sorában »épület« helyett: »épitmény« tétetett, miután ez utóbbi kifejezés tágabb s ez alatt ugy épület, mint vizimíí, hid, müépitménv stb. értendő. A 2. §-hoz (m. j. % §.) A bizottság ezen §. szövegét a következőkben hozza javaslatba: »2. §. Sommás eljárás és a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartoznak az 1. §. 1. és 4. pontjának és az 5. §. a) pontjának korlátai között : 1. a kereskedelmi törvény 258. §. 1., 2., 3. és 4. pontjaiban, továbbá a 259. §. 1., 3., 6. és 7. pontjaiban, valamint a 260. és 261. §-aiban felsorolt ügyletekből felmerülő keresetek; 2. azon keresetek, melyek egyfelől kereskedő között, másfelől czégvezetöje, kereskedelmi meghatalmazottja vagy kereskedősegédje között ezen viszonyból származnak, a mennyiben az 1884: XVIIt.-cz.szerint nem tartoznak az iparhatóság hatáskörébe; úgyszintén azon,keresetek is, a melyek a czégvezetó'nek vagy kereskedelmi meghatalmazottnak harmadik személyek iránti felelősségéből a kereskedelmi törvény alapján keletkeznek; 3. az ipari és kereskedelmi mustra és minta törvényes oltalmára nézve fennálló szabályoknak valamint a szabadalmi jognak megsértéséből felmerülő kártérítési keresetek; 4. a védjegyek oltalmáról szóló 1890:11. t.-cz. alapján indított kártérítési keresetek. A fentebb .felsorolt ügyekben, ~ az 1. pont alattiakban azonban csak akkor, ha alperes kereskedő vagy a* ügylet alperest illetőleg kereskedelmi ügyletet képez, a budapesti és pestvidéki kir. törvényszékek területén levő kir. járásbíróságok mint kereskedelmi bíróságok járnak el «