Képviselőházi irományok, 1892. IV. kötet • 96-157. sz.

Irományszámok - 1892-144. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

i44. szám. 367 ítarimájok sima és a husz-koronás arany érmék karimáján mélyített betűkkel e szavak lesznek: »Bizalmam az ősi erényben«. A tiz-koronás arany érmék karimáján mélyített ékítmény fog alkalmaztatni. A lapok pereme emelkedett és sima s azon belül gyöngysor vonul körül. A husz-koronás aranyérme átmérője 21 milliméter, a tiz-koronásé 19 milliméter lesz. 6. §. Az érmék veretesénél követett eljárás által a finomság és a súly tekintetében a teljes pontosság biztosítandó. A mennyiben az egyes érménél teljes pontosság nem érhető el, oly éltérés fölfelé, vagy lefelé meg van engedve, a mely a súlyban két ezredrészt, a finomságban egy ezredrészt nem halad meg. 7. §• A húsz-koronás forgalmi súlya 6-74 gramban, a tiz-koronásé pedig 3-87 gramban állapittátik meg. Oly arany érmék, a melyek a rendes forgalom folytán megfogynak, de a forgalmi súlyt még elérik, az állami és más közpénztáraknál, valamint a magánforgalomban is minden fizetésnél teljes súlyúakként fogadandók el. Oly arany érmék ellenben, a melyek hosszas forgalom és kopás folytán súlyokból annyit vesz lettek, hogy a forgalmi súlyt nem érik többé el, az állam költségére beolvasztás végett bevonatnak. E végből az ily kopott arany érmék minden állami és egyéb közpénztárnál mindig teljes névértékben fogadandók el s a m. kir. központi állampénztár utján a m. kir. pénzverdébe szállitandók. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly érmék kerülnek, a melyek súlyokban nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, azokat az állami és egyéb közpénztárak a finomsági tartalmuknak megfelelő érték megtérítése ellenében, tekintet nélkül névértékökre, bevonják s a fönnebbiek szerint átveretik. 8. §. Az értékpénzt képező arany érmék az állam számlájára veretnek. Magánosok számlájára is veretnek ily arany érmék, ha a kir. pénzverde nincs az állam részére való veretessel elfoglalva. A magánosoknak felszámítandó verdedíj rendeleti utón áüapittatik meg, ez a díj azonban husz-koronások veretése esetén az érték 03 százalékát, tiz-koronások veretése esetén az érték 0-5 százalékát meg nem haladhatja. 9. §. Az előző §-ok értelmében veretendő arany értékpénzeken kivül az 1868-ik évi VII. törvényczikk 2., illetőleg 3. §-ának megfelelőleg aranyak kereskedelmi érmékül továbbra is verethetök; ellenben az 1869-ik évi XII. törvényczikk alapján forgalomba hozott nyolcz- és négyforintos arany érmék többé nem veretnek. 10. .§. Az 1868. évi VII., illetőleg az 1869. évi XII. törvényczikk alapján értékpénzül vert ausztriai értékű ezüst egyforintosok a jelen törvény 23. §-a értelmében e tekintetben teendő további rendelkezésig törvényes forgalomban maradnak. Ausztriai értékű ezüst egyforintosok ezentúl csak abból az ezüstmennyiségből vernetők, a mely a pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett. Ezen kivül ausztriai értékű ezüst értékpénzek többé nem veretnek.