Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-90. Törvényjavaslat, némely államadósság beváltásáról s a koronaérték behozatalára szükséges arany beszerzéséről

90. szám. 27T hozni, egyrészt mert aranyértékü czímletek sikerrel ismét csak aranyértékü czímletekre convertálhatók s a most emiitett régi kölcsönök összege sokkal csekélyebb, semhogy indokoltnak mutatkoznék azok visszafizetésére külön adósságnemet creálni, — és másrészt, mert eífectiv aranyat legegyszerűbben és legczélszerübben aranyra szóló czímletek útján lehet beszerezni, — a müvelet sikerére pedig legtöbb kilátást nyújt, a pénzpiaczon már meghonosult és kedvelt aranyjáradék kötvények kibocsátása. A többi papir- és ezüst értékű adósságok visszafizetésére, 4%-kal kamatozó s koronaértékre szóló egységes járadékkötvények kibocsátását vettem kilátásba. Ezt azonban csak akkor választanám, ha kellő biztosítást nyerhetek arra nézve, hogy az új kötvények akként lesznek értékesíthetők, hogy e művelet által legalább egy fél százalék valóságos kamatmegtakarítás fog eléretni. Áttérve már most a részletekre: az 1. §-ban felhatalmazást kérek a convertálandó kötvények bevonására. A 2. §-ban felsorolom a convertálandó kölcsönöket. A 3. §-ban hazai joggyakorlatunk azon követelményének kivánok eleget tenni, hogy a határidőre szóló, de korábban visszafizetendő kölcsön előbb felmondassék. A felmondás idejét — az e részbeni gyakorlat alapján — három hóban vélem megállapitandónak. Ezen szakasz továbbá a felmondásnak az eddig is követett módon való közzététele iránt foglal magában biztosító intézkedést. Végül a 3, §. azon intézkedése, hogy a felmondási határidőn túl kamat nem jár, egyrészt a felmondásnak természetszerű következménye, másrészt a közforgalom tárgyát képező értékpapírok kamatoztatásának határidejére nézve átalán bevett gyakorlatnak is megfelel. A 4. §. az 1. §-ban nyújtott azon biztosítékon kívül, hogy a czímletben elvállalt kötelezettség szerint a teljes névértéket megkapják, azon külön biztosítást is nyújtja a czímletbirtokosoknak, hogy a tökeértéket azon valutában vehetik fel, melyben azt eddig is kapták. Az ezen szakaszban a magyar északkeleti vasúti részvényekre nézve tett kivételről ezen indokolás általános részében szóltam. Az 5. §. azon intézkedést tartalmazza, hogy a felmondási határidő lejárta után a régi kölcsönök telekkönyvi bejegyzése hivatalból törlendő. Ez a 7. §. alapján netalán kibocsátandó törlesztéses kölcsön elsőségének megóvása végett szükséges és a régi köt vény birtokosokra semmi hátránynyal sem jár, mert követelésök telekkönyvi törlése csak akkor történik, midőn a követelés ellenértékét már felvehetik. A 6. §. azon felhatalmazást foglalja magában, hogy a bevont papir- és ezüst értékű kötvények helyett mérsékeltebb kamatozású koronaértékre szóló járadékkötrények és az arany értékű czímletek helyébe, valamint a conversio által elért megtakarítás fedezete alapján, az 1881: XXXII. t.-cz. értelmében forgalomba hozott kötvényekhez hasonló 4%-kal aranyban kamatozó járadékkötvények bocsáthatók ki. Végül ugyanezen szakasz adómentességet biztosit a kibocsátandó új czímletek részére, a mit egyrészt a szelvénykezelésnek egyszerűsítése, másrészt a pénzpiacznak az adómentes kötvények iránti előszeretete, s ebből folyólag azok elönyösebb értékesítése, végre az a körülmény tesz indokolttá, hogy a convertálandó czímletek, a maradvány- és irtványföldváltsági kötvények kivételével, ma is mind adómentesek. A 7. §. azt a felhatalmazást tartalmazza, hogy a koronaértékre szóló járadékkötvények helyett a convertálandó törlesztéses adósságok visszafizetésére, esetleg ezeknél mérsékeltebb kamatozású törlesztéses kötvények legyenek kibocsáthatók. Ugyanezen szakasz a netalán kibocsátandó törlesztéses kötvények részére adómentességet biztosit, s azok törlesztési határidejének maximumát 75 évben állapítja meg és egyúttal