Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-89. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar bank alapszabályai 87-ik czikkének kiegészitéséről

270 89. szám. A mi a banknak ama másik javaslatba hozott kötelezettségét illeti, mely szerint köte­lességévé tétetik aranyrudakat a koronaértékbeli törvényes pénzlábnak megfelelően bankjegyei ellenében beváltani, az életbevágó jelentőségű feltételét képezi az aranyvaluta mielőbbi meg­valósulásának és a törvény által a koronaérték és osztrák érték közt megállapított érték­arány legalább részbeni, ez idő szerint egyedül lehetséges biztositásának. A banknak ezen kötelezettsége utat nyit az arany szabad befolyásának, a mennyiben megadja az eszközt arra, hogy aranyért mindenkor, bármely mennyiségben és veszteség nélkül bankjegyek, tehát a monarchia területén törvényes fizetési eszközt képező pénzforgalmi eszkö­zök legyenek szerezhetők. Az osztrák magyar bank ezen intézkedéssel elsőrangú tényezőjévé tétetik az aranyvaluta behozatala nagy miveletének és egy irányban legalább már most megkezdi azon nagy jelen­tőségű szerepét, mely minden rendezett valutaviszonyok közt élő országban a jegybanknak a pénzforgalom szabályozása körül jut. Teljesen jegybankunk e szerepet akkor fogja, betölteni, ha a készfizetések felvételének ideje el fog érkezni és a bank abba a helyzetbe fog jutni, hogy aranyvásárlás mellett, kívánatra jegyei ellenében aranyat is szolgáltathat. A javaslat azon intézkedése, mely szerint a bank az aranyat a törvényes pénzlábnak megfelelően vásárolni köteles, tehát a vásárlásoknál a mérsékelt verdedíjon kivül levonásokat nem tehet, az arany befolyásának a lehetőségig való előmozdítását jelenti. A javaslat 2. §-a az életbeléptetési és végrehajtási záradékot tartalmazza. A javaslat oly szoros összefüggésben van a koronaérték megállapításáról szóló törvényjavaslattal, hogy életbe­léptetése ez utóbbi törvény életbeléptetésétől van függővé téve. Végül megkívánom még jegyezni, hogy az osztrák-magyar bank kötelező nyilatkozatot tett az iránt, hogy ezüstrudakat alapszabályainak 87-ik czikke épségben maradt intézkedései alapján vásárolni nem fog. Az osztrák-magyar bank továbbá kötelezettséget vállalt az irány­ban is, hogy azon többletet, mely aranykészletének mérlegszerű elszámolásában az ausztriai értékű forint aranyértékének a koronaérték megállapításáról szóló törvény által történt meg­határozása folytán mutatkozni fog, nem fogja a jegyfedezetbe beszámítani, hanem ettől elválasztva, tartalékalapjában fogja kezelni. Budapesten, 1892. évi május hó 14-én. Wekerle Sándor s. k., magyar Ttir. pénzügyminister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom