Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-87. Törvényjavaslat, a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről

264 87. szám. Azok a határozatok, a melyek szerint szerzödésszerűleg vert érmék még egy évig a felmondás után is mindkét állam területén elfogadandók és a mely szerint ugyanez időn belül a korona pénzláb és érmerendszer föntartandó, mindkét fél forgalmának érdekében tett óvóintézkedéseket képeznek. E czikk harmadik bekezdése tartalmazza az érme- és pénzrendszerre vonatkozó szerződés liqu'dationalis záradékát. Az aranyértékpénzek természetéből, a mely szerint azok bel-és névértéke közt különbség egyáltalában nincs, az következik, hogy a szerződéses viszony felbontásának esetére ez érmék tekintetében intézkedésre szükség nem forog fenn. Abból a körülményből ellenben, hogy a váltópénz, mint értékpénz-helyettesitö, csak utalvány jellegével bir értékpénzre, az következik, hogy miután egyik szerződő fél saját államterületén a másik szerződő fél váltópénzét saját veretű váltópénzével egyenjogú forgalmi eszközzé tette, e szerződés felbontása esetére módjában álljon mindkét félnek a birtokában levő ily pénzjegyeket teljes értékű értékpénzre be is váltani; és ezért foglalja magában e czikk azokat a határozatokat, hogy a kikötött egy évi halasztási idő lejártával mindegyik fél kötelességében álland a másik fél által nála beváltásra bemutatott saját ezüst, nikel és bronz érméit koronaértékbeli arany-érmék ellenében beváltani. Oly intézkedések ezek különben, a melyek felvétele a szerződésbe megfejt már ez alkalommal oly kérdéseket, melyek előbb-utóbb, ha az érmeegyezmény felbontására kerül a sor, okvetlenül megfejtendők és a latin unió története tanúságos példáját nyújtja annak, hogy az ily kérdések előzetes tisztázásának mellőzése mily éles ellentétekre vezethet, a mely ellentétek megelőzése nélkül a szerződéses viszony nem lenne egészséges alapokra fektetve. Az esetben, ha a szerződés egyik oldalról sem mondatnék fel, a szerződés további 10 évre meghosszabbítottnak tekintendő és az ezen lejárati határidő után bekövetkezhető felbontás esetére ugyanazon határozmányok maradnak érvényben, a melyek az első alkalomra lettek megállapítva. A XXI. CZIKKHEZ. Ebben a czikkben mindkét kormány szerződésszerű és a két törvényhozás utasításán alapuló kötelességévé tétetik, hogy a jelen törvényjavaslat és az avval szoros összefüggésben levő javaslatoknak a törvényhozások által történt elfogadása után folytassa a tárgyalásokat, az ott egyenként felsorolt és együtt az egész valutareformot kitevő törvényhozási előterjesztések megtétele végett. A XXII. CZIKKHEZ A jelen szerződésnek mindkét államban szükségképen egyidejűleg kell életbelépni, miért is a kihirdetés napja a két kormány által egyetértöleg állapítandó meg. Budapesten, 1892. évi május hó 14 én. Wekerle Sándor s. &., magyar Jcir. pénzügyminister. »