Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-87. Törvényjavaslat, a magyar korona országainak kormánya és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormánya között az érme- és pénzrendszerre vonatkozólag kötendő szerződésről
87. szám. 251 X. CZIKK. N Az ezüst, nikel és bronz érmék kibocsátásának a IX. czikkben megállapított összege a magyar korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között a 30 : 70 arány szerint osztatik meg. Ugyanebben az arányban osztozik a két állam az ausztriai értékű bármely nemű és veretű érmék bevonásának költségeiben. XI. CZIKK. Mindkét kormány kötelezi magát, hogy a koronaértékre szóló és mindkét állam által vert ezüst, nikel és bronz érméket az összes állami és egyéb közpénztáraknál névérték szerint fizetéskép elfogadja, még pedig az ezüst érméket korlátlanul, a nikel és bronz érméket tiz koronáig terjedő összegekben. Ezen kivül ez érmék a két állam területén váltópénztárakként működő pénztáraknál, az egyetértőleg és rendeleti utón megállapítandó közelebbi módozatok mellett, törvényes értékérmék ellenében korlátlanul el fognak fogadtatni. A magánforgalom tekintetében megállapíttatik, hogy senki sem köteles a monarchia két állama által kibocsátott érmékből ezüst érméket ötven korona, nikel érméket tiz korona és bronz érméket egy korona összegen túl fizetéskép elfogadni. Ezen határozmányok nem terjednek ki átlyukasztott, meghamisított vagy oly érmékre, a melyek súlya máskép, mint a rendes forgalom folytán kevesbedett. Ha bármely nemű meghamisított érmék az állami vagy egyéb közpénztárakhoz kerülnek, azok azonnal megtérítés nélkül bevonandók s annak az államnak pénzverdéjébe küldendők, a melyben bevonattak. Ez a pénzverde, ha a másik állam vereté képezi a hamisítás tárgyát, a másik állam pénzverdéjét a megállapított hamisításról értesíteni tartozik. Ha az állami és egyéb közpénztárakhoz oly magyar vagy ausztriai érmék kerülnek, a melyek súlyban átlyukasztás, vagy nem a rendes forgalom folytán, hanem egyébkép fogytak meg, azok oly jellel látandók el, a mely azokat a törvényes forgalomra alkalmatlanná teszi. A VI. czikknek az arany értékpénzekre vonatkozó határozmányai ez által nem érintetnek. Oly ezüst, nikel és bronz érmék, melyek a hosszas forgalom és kopás következtében súlyokban vagy felismerhető voltukban nagyobb mérvben szenvedtek, a közpénztárak által fizetéskép, vagy átváltás végett elfogadtatnak, de nem adandók ki újból, hanem a bevonást eszközlő állam központi állampénztárába szállitandók. A saját veretű érmék ezután az illető központi állampénztár által átveretés végett a verdébe szállíttatnak. Azok az érmék pedig, melyek a másik állam veretét viselik, az utóbbi állam pénzügyi kormányzata által, a névérték megtérítése mellett, átveretés végett átveendők. Ezeknek a határozmányoknak végrehajtása tárgyában a két állam pénzügyministere egyezményt fog kötni. XII. CZIKK. Az 1868. évi VII. és az 1869. évi XII. törvényczikk alapján vert egy-forintos ausztriai értékű ezüst értékpénzek, illetőleg az 1857. évi szeptember 19-én kelt császári nyiltparancs (R. G. B. 169. sz.) alapján vert két-, egy-és negyed-forintos ausztriai értékű ezüst értékpénzek a monarchia mindkét államában egyelőre törvényes forgalomban maradnak. A monarchia mindkét államának kormányai kötelezik magukat, hogy ausztriai értékű ezüst értékpénzeket ezentúl nem veretnek, kivéve azon ezüstmennyiségböl, a mely a két pénzügyi kormányzat birtokában van, vagy általa pénzverési czélokra már megszereztetett. Ezeket az ezüstmennyiségeket a két pénzügyminister által kiküldölt lisztviselők egyetértőleg fogják megállapítani. 32*
