Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-86. Törvényjavaslat, a koronaérték megállapitásáról

86. szám. 215 oly Körülmények között fenyeget, melyek különben is súlyosan nehezednek az állami financziákra. Még fontosabb a valuta rendezése állami hitelünk s értékpapírjaink biztos elhelyezése szempontjából. Ma az állami értékpapírok árfolyamára a tulajdonképeni hitelmérőn, az állam fizetési készségébe és képességébe vetett bizodalmon kivül még egy más tényező, a valuta esélye hat közre s ennek a másik tényezőnek közrehatása sohasem emelő, hanem rendszerint csökkentő. Papirértékeink elhelyezése a külföldön majdnem lehetetlenemért a valuta esélye' által befolyásolt értékek iránt nem tudnak bizodalommal viseltetni. Az a külföldi tőkepénzes' a ki nem számithat biztos jövedelemre, hanem a valuta esélyei szerint ugyanazért az 5 o. é. forintot képviselő papirjáradék-szelvényért hol 9, hol 8 márkára tarthat igényt, nem viseltetik sem előszeretettel, sem bizodalommal a papirértékek iránt, hanem, ha meg is veszi a papír- vagy ezüstértékre szóló czmiletet, a kisebbik tételre alapítja számítását és kisebb árt ad csak a czímletért. Látjuk is azt, hogy értékeink iránt a bizodalom nem tud átalán megszilárdulni, hogy különösen papirértékeink csakis a német piaczon helyezvék el, míg a franczia és angol piaczokon alig fordulnak elő, sőt hogy a bizalmatlanság nemcsak a papirértékekre szorítkozik, hanem az ara nyert ékekre is kihat, a mennyiben ezek értéke is az oscillatiók folytán alacsonyra taxáit papirértékekhez szokott arányulni, simulni. Látjuk iövábbá, hogy épen a bizodalom hiánya folytán keresettsége is csekély nemcsak papír-, hanem még aranyértékeinknek is, hogy azok sem tudnak egyes külföldi piaczokon állandó elhelyezést találni azért mert nemcsak az elvállalt kötelezettségek, hanem egyúttal a teljesítésre való képesség szerint is ítélik meg papírjaink értékét s nem viseltetnek bizalommal oly állam értékei iránt, a mely állam más valutában meríti segélyforrásait s másban fizeti adósságait. Aranyértékeink is túlnyomó részben a német piaczon helyezvék el s azon értékeink, melyek directe sterlingfontra szóltak s Angliában helyeztettek el, mint a 30 és 54 milliós kölcsönök, mire beváltásra kerültek, majdnem kizárólag Németországba vándoroltak. Pedig, ha már nem lehetünk oly szerencsés helyzetben, hogy saját polgárainknak legyünk csak adósai, legalább • arra kell minden áron törekednünk, hogy ne egy államban legyenek értékpapírjaink elhelyezve, hanem lehetőleg arányosan oszoljanak meg a tőkegazdag népek birtokában. Hogy az egyetlen piacztól való függés mily káros lehet, az állam hitelére, azt a legújabb idők tapasztalatai igazolják. így, midőn az orosz papiroktól a lombardképességet a német piacz megtagadta, vagy az olasz értékeket Francziaország utasította vissza, ugy Orosz-, mint Olaszország nagyon is megérezte ennek a helyzetnek válságos hatását. Minden lehetőt el kell tehát követnünk, hogy értékeinknek több külföldi piaczot szerezzünk meg. Hogy a valuta rendezésének hatását összes közviszonyainkra megismerhessük, még egy futó pillantást kell vetnünk azon általános politikai momentumokra is, a melyek a mai helyzet tarthatlan voltát igazolják. Az az elszigeteltség, a melyet valutánk rendezetlensége okoz, nemcsak azt teszi lehetetlenné, hogy természetes piaczainkat felkeresve, szükségleteinket ott szerezzük be közvetlenül s illetőleg czikkeinket oda vigyük, — hanem még ott is, a hol a nemzetközi viszonylatokban szintén nagy előnyöket biztosító megszokottság mellettünk van, kénytelenek leszünk, ha viszonyaink megjavitását sokáig halogatjuk, meghátrálni s a földrajzi fekvésnél, százados összeköttetésnél és a forgalom természetes irányánál fogva bennünket illető piaczokat elvesztvén, később azokat, ha egyáltalán igen, csak roppant áldozatok árán fogjuk visszafoglalhatni. Azok a jelenségek, a melyeket a keleti tartományokban tapasztalunk, hogy itt is távolabb fekvő államok árúival kell versenyeznünk, nem kizárólag politikai viszonyokra, nem