Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-84. Törvényjavaslat, a törvénykezési szünidő ujabb szabályozásáról szóló 1887. évi XXX. törvényczikk kiegészitéséről

190 84. szám. Melléklet a 84. számú irományhoz. Indokolás, „a törvénykezési szünidő ujabb szabályozásáról szóló 1887. évi XXX. törvényczikk kiegészítéséről" szóló törvényjavaslathoz. A kir ítélőtábláknak az 1890. évi XXV. törvényczikk alapján foganatba vett szétosztása szükségessé teszi a törvénykezési szünidő szabályozását tárgyazó 1887. évi XXX. törvényczikk rendelkezéseinek kiegészítését. A szétosztott királyi tábláknál ugyanis a fentebb idézett törvény rendelkezései nem tarthatók fenn változatlanul, mert a kir. ítélőtábláknál vagy legalább azoknak nagyobb részénél az 1887 : XXX. törvényczikk 4. és 5. §§-ban felsorolt szüneti tárgyak nem vennék igénybe annyi biró rendes működését, mint a hány birót a szüneti tanácsba alkalmazni kell. Legegyszerűbben ugy lehet segíteni ezen, ha az idézett 1887 : XXX. törvényczikk rendelkezései egyébként érintetlenül hagyatván, azzal egészíttetnek ki, hogy a királyi ítélőtábláknál a törvénykezési szünidő alatt elintézés alá kerüljenek a nem szüneti tárgyak is, de csak annyiban, a mennyiben az idézett törvény 4. §-ában felsorolt feltétlen, s az 5. §-ban felsorolt feltételes szüneti tárgyak elintézése mellett az lehetségesnek mutatkozik. E kiegészités által nem érintetik a szünidőt szabályozó törvény azon előnye, hogy a királyi tábláknak teljes erővel való rendszeres működése a lehető rövid időre van megszakítva; és hogy a birák nagyobb része a legmelegebb s ennélfogva az inteusiv munkára legkevésbé, az üdülésre ellenben leginkább alkalmas időben élvezi szabadságát. Ezen rendelkezést a törvényjavaslat abbeli intézkedése korlátozza, hogy a szüneti tárgyat nem képező polgári, telekkönyvi, kereskedelmi, váltó, csőd, úrbéri és bányaügyeknek elintézése a törvénykezési szünidő alatt mellőzendő, illetőleg a törvénykezési szünidő eltelte utáni időre halasztandó akkor, ha a halasztást bármely érdekelt fél kéri. Ez a kivétel módot ad a feleknek, hogy a mennyire megnyugvásukra szolgál, fontosabb polgári ügyeik elintézésének a törvénykezési szünidőt követő időre leendő elhalasztását egyoldalúlag is kérelmezhessék, s nem hat zavarólag a rendes ügymenetre, mert a szüneti tárgyakon kívül a büntető ügyek, a melyekre a fentebbi kivétel ki nem terjed, és azon ügyek, a melyekben a felek e kivételes jogukkal élni nem fognak, bizonyára elegendő teendőt fognak adni a szüneti tanácsba beosztott bíróknak. A királyi Curiára a törvényjavaslat intézkedései nem terjedvén ki, ezen legfelsőbb bíróságra nézve az 1887 : XXX. törvényczikk intézkedései e törvényjavaslat törvényerőre emelkedése esetében is változatlanul hatályban maradnak. Budapesten, 1892. évi május hó 12-én. Szilágyi Dezső s. k., m. Tár. igazságügyi minister.