Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.

Irományszámok - 1892-67. Törvényjavaslat, az ipari és gyári alkalmazottaknak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről

67. szám. 151 eredhető veszélyek elleni óvintézkedéseket is, — olyannyira, hogy például az ipari hygienia ma már egész tudományszakot képez, melynek külön kiterjedt irodalma van, s melynek haladásáról számos, e tárgyban rendezett külön szak-kiállítás lesz tanúságot, sőt a mely egyes fejlődött ipari államokban külön ipar-hygieniai muzeumokkal is bir. A tudomány által az emberiségnek nyújtott eszközök azonban csak akkor bírnak gya­korlati értékkel, ha azok valóságban alkalmaztatnak is, erre pedig hathatós törvényes intéz­kedések kellenek, mert ezek nélkül a tudomány ezen nagybecsű vívmányai csak problematikus értékkel birnak. A különböző törvényhozások ezen czél elérését háromféle módon igyekeznek elérni. Néhány államban elegendőnek tartották, ha a balesetek lehető elhárítására történik intéz­kedés; másutt a baleset által ért munkást, illetve ennek családját biztosítják a balesetből reá­juk háramló anyagi kár ellen; mig végre némely más állam idevágó törvényeiben és intéz­kedéseiben egyesítve találjuk e két irányzatot, intézkedéseket látunk ugy a balesetek lehető megelőzése, mint a megtörtént baleset következtében szükséges méltányos kártalanítás és ezzel az illetők további existentiájának biztosítása iránt. Mindhárom módozat jogosult és indokolt; — azonban nézetem az, hogy a balesetek lehető megelőzésére vonatkozó intézkedések egymagukban nem elegendők, hanem azokkal kapcso­latban szükséges előbb-utóbb arról is gondoskodni, hogy az elszerencsétlenült munkások, illetve azok családjainak sorsa lehetőleg javíttassák. Fontolóra vévén az ezen ügy szabályozásánál mérvadó körülményeket és hazai viszo­nyainkat, azon meggyőződésre jutottam, hogy ezek keresztülvitele nem egyszerre, hanem foko­zatosan volna eszközlendö s hazai iparunk szempontjából kívánatosabb lenne, miszerint előbb a balesetek lehető megelőzésére, illetőleg elhárítására vonatkozó törvényhozási intézkedések tétessenek meg s csak ez után, ha azok szigorú végrehajtása eszközöltetett, s az ennek következtében életbeléptetendö óvintézkedések a gyári üzem veszélyességét csökkentették, lenne a további törvényhozási intézkedés életbe léptetendő, remélvén, hogy ezen alapon a bal­eset elleni biztosítás kevesebb áldozattal és könnyebben lesz megvalósítható. Nézetem szerint ugyanis, ha az óvintézkedések szigorú alkalmazása és ennek folytonos ellenőrzése következtében az ipari és gyári alkalmazottakat sújtható balesetek a legcsekélyebb mérvre és a legritkább esetekre szoríttatnak, és ha másfelöl az ipari és gyári alkalmazottak betegség esetére való kötelező segélyezésének már megtörtént életbeléptetése és a felállított betegsegélyző pénztárak által az ipari és gyári üzemben előfordult összes balesetekről, vala­mint azok káros következményeiről kimerítő statistikai adatok állandnak rendelkezésre, — a balesetek elleni kényszerbiztositás sokkal kevesebb anyagi áldozattal, sokkal biztosabb alapon és nagyobb megnyugvással lesz létesíthető, mintha azt most egyszerre, az érdekeltek újabb meg­terhelésével, a hazai viszonyainkat illető feltétlenül szükséges tapasztalatok hiányában léptetnők életbe. Az ipari munkások védelméről való gondoskodás különben nem új törvényhozásunkban. Az 1884. évi XVII. t.-cz. (ipartörvény) 114. §-a már megszabja a gyárosnak ez irányú kötelességeit, megállapítván, hogy »köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és fenn­tartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészségének lehető biztosítására szolgál«. Ugyancsak ezen törvény 158. §-ának e) pontja 100 írttól 300 frtig terjedő pénzbünte­téssel rendeli sújtani azon gyárost, a ki a fentebbiekben körvonalozott kötelezettségek teljesí­tését elmulasztja; fenmaradván a gyárosnak ugy a polgári, mint büntetőtörvény szerinti felelőssége, ha mulasztása miatt valamely baleset történt. Az ipartörvény ezen rendelkezése azonban épen általános jellegénél fogva a gyakorlat­ban nem bizonyult eléggé hatályosnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom