Képviselőházi irományok, 1892. III. kötet • 51-95. sz.
Irományszámok - 1892-64. Az igazságügyi bizottság jelentése, "az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zaránd megyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről" beterjesztett törvényjavaslat tárgyában
126 64. szám. U. 6) §• Ha a megengedhetőség iránt hozott itélet szerint felmérés tárgyát nem képező birtokrészletek felmérésének szüksége az előmunkálatok alatt merül fel, erről a működő mérnök az eljáró bírónál indokolt jelentést tesz, a ki, ha szükséges, az érdekelt feleknek a költségekre is kiterjedő meghallgatása után, a felmérés kérdésében határoz (18. §.). X. Az 1880 : XLV. t.-czikk 15. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új szakasz lép: 15. §. Az osztályozást és becslést szakértői bizottság teljesiti. E bizottság tagositás esetében egy elnökből, négy rendes és két póttagból, — úrbéri elkülönítési és oly arányositási ügyekben pedig, melyeknél csak egy község határa van érdekelve, egy elnökből és két rendes tagból áll, kik közül mindenik érdekcsoport két rendes és egy póttagot, illetőleg egy rendes tagot választ. A póttagok csak a rendes tagok akadályoztatása esetében működnek. A szakértők választásával érdekcsoportot képeznek: a) úrbéres viszonyú községekben egyfelől a volt földesurak, másfelől a volt úrbéresek; az egyházak, iskolák és más jogi személyek a volt földesurak csoportjához számittatnak; b) városokban, szabad és vegyes községekben úrbéri elkülönítésnél, arányosításnál vagy általános tagosításnál a község összes területének —, részleges tagosításnál pedig a tagositás alatti területnek fele részét biró nagyobb birtokosok egyfelől és a fenmaradó kisebb birtokosok másfelől. Elkülönítés vagy arányosítás tárgyát képező közös területek, valamint a községi vagyon a számitásnál kihagyatnak és a szakértők választásánál egyik érdekcsoportban sem vesznek részt. Ugyanazon érdekcsoportnak tagjai közmegállapodás hiányában egymás közt birtokaránylagos többséggel határoznak. Olyan arányosításoknál, melyeknél több község van érdekelve, minden érdekelt község a bizottságba két szakértőt választ. A szakértői bizottság elnökét az érdekcsoportok, vagy az érdekelt községek közös egyetértéssel választják: közös egyetértés hiányában pedig az eljáró biró nevezi ki. Erdők osztályozása és becslése esetében az ezen munkálatot teljesítő szakértői bizottság elnökének erdészeti szakismeretekkel kell birnia. Ha a megválasztott szakértő a helyszíni tárgyaláson meg nem jelen : az eljáró biró az illető érdekcsoportot vagy községet más, azonnal előállítható szakértő választására szólítja föl. Ha ez esetben a szakértő haladék nélkül elő nem állitható, vagy ha valamely érdekcsoport vagy község a választást akár eleve, akár ez alkalommal elmulasztja; a hiányzó szakértőket az eljáró biró nevezi ki. Az osztályozást és becslést teljesítő szakértői bizottságnak a működő mérnök sem elnöke, sem tagja nem lehet; de az osztályozási és becslési eljárásnál minden esetben jelen kell lennie (16. §.), a nélkül azonban, hogy ezért külön díjazást igényelhetne. Az 1880 : XLV. t.-czikk 18. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új szakasz lép:
