Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

428 50. szám. tás-védő által történendő kizárólagos viselése törvénybe ütköző cselekménynek folyománya (130. §.). A visszatérítési igény külön perútra tartozik s tekintettel a kérdés egyszerű voltára, a járásbíróság hatáskörébe volt utalandó. (131. §.) Tekintettel arra, hogy az 1881: LX. t.-cz. 1. § a taxatíve felsorolja azon birói határozatokat, a melyek végrehajtható közokiratot képeznek, ennek folytán az ezen eljárásban a bíróságnak bírságot és költséget megállapító határozatát is olyannak kell tekinteni és ezen minőséget megállapítani. A budapesti IV. ker. kir. járásbíróság illetékessége a végrehajtás elrendelésére az 1881: LX. t.-cz. 2. §-án alapszik (132. §.). HARMADIK CZÍM. A képviselőház előtti eljárás. A javaslat, a mely az országgyűlési képviselő-választások feletti bíráskodás szabályozását tűzte ki feladatul, ugy a képviselőháznak ez iránybani hatáskörét, mint pedig az ily ügyekben követendő eljárást érinti. A hatáskör tekintetében — a 3. §-ban foglalt esetek kivételével — az 1848: V. t.-cz. 47. §-a, az eljárás tekintetében pedig az 1848: IV. t.-cz. 14. §-a szolgál alapul. A képviselőház az eljárási szabályok megállapítása körüli függetlenséget a 133. §. szerint a jövőben is teljes mérvben fogja bírni és a javaslat csak azon elvek megállapítására szorítkozott, a melyek a Curia előtti eljárásnak mintegy folyományát képezik és a két önálló hatáskör érintkezése folytán törvény utján való rendezést igényelnek. A 11. §. esetében a képviselőház oly érvénytelenségi ok felett határozhat, a mely a Curia hatáskörébe van utalva. Ily esetben az eljárás elrendelésének időpontja törvényben állapítandó meg. E határidő letelte után, ha a képviselőház előtt eljárás nincs függőben, a 3. §. alapján az eljárás pedig el nem rendeltetett, a választás olyannak tekintendő, mint a mely sem kérvénynyel, sem pedig panaszszai megtámadva nem lett, sem pedig hivatalból kifogás alá nem vétetett s ennek folytán a képviselő végleg igazoltnak tekintendő (134. §.). Ha a Curia Ítéletében megállapította, hogy nem a képviselő, hanem más jelölt nyerte el az érvényes szavazatok többségét, az esetre — miután ily jelölt megbízó levél birtokában nincs — az igazolás alapját maga az ítélet képezi. A Curiának ily tartalmú ítéletében megállapított választási eredmény külön kérvénynyel meg nem támadható. Mert, ha a kérvény a 28. §-ra lett alapítva, a választás-védők az ily jelölt ellen, ellenkérvény alakjában, mindazon érvénytelenségi okokat felhozhatják, a melyek kérvényezés tárgyát képezhetik. Ha tehát ily ellenkérvény az illető jelölt ellen beadva nem lett: választása olyannak tekintendő, mint a mely kérvénynyel megtámadva nem lett. Más szempont alá esnek azon érvénytelenségi okok, a melyek a képviselőház előtt panasz utján érvényesíthetők. Ily panasznak csak az ellen van helye, a ki megválasztott képviselőnek tekinthető, már pedig az illető jelöltre nézve ezen időpont a Curia ítéletének kihirdetésével esik össze. A panasz beadásának határidejét azonban nem ezen, hanem azon naptól kellett számítani, a melyen az illető ítélet a képviselőháznak be lett jelentve. A Curia előtt történt ítélethirdetés a nyilvánosság szempontjából nem egyenlő hatálvú a képviselőházban eszközölt bejelentéssel.