Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

50. szám. 415 Az utóbbi nem a kérvényben felsorolt érvénytelenségi ok ellen felhozott védelem, hanem ettől függetlenül, anyagi tekintetben ugyanazon szempont alá esik, mint maga a kérvény. A választás-védők az ellenkérvényre nézve, a kérvényezők szerepét viszik s az elmaradásnak következményei úgy az egyik, mint a másik tekintetben kell, hogy egyenlők legyenek. Ha a felek az első tárgyaláson megjelentek, azok egyikének, vagy másikának elmaradása folytatólagos tárgyalásoktól, a kérvény érdemleges elintézésének akadályát nem képezheti. Hasonló szabály nyer alkalmazást akkor ís

; ha a felek egyike vagy másika a bizonyítási eljárás elrendelése után maradt el. A kérvény érdemleges elintézése az eljárás bármely szakában a felek egyikének jelen létét és közreműködését tételezi fel, s ezen szabály alól csak egy esetben van kivétel, a midőn a bizonyítási felvétel történik. A 78. §. értelmében a feleknek a 74., 75. §. korlátai közt jogukban áll, daczára annak, hogy az ügy egyik tárgyalásától elmaradtak, a további tárgyalásokon részt venni s azokba befolyni. . A tárgyalástól való elmaradásnak következményei rendszerint csak arra szorítkoznak hogy az illető fél azon perbeli cselekményt, a mely az eljárás egy bizonyos szakában és időpontjában teljesíthető, ennek elmultával véghez nem viheti. Jelentősége továbbá az, hogy azon jogokat, a melyek időhöz kötöttek, az idő elmultával nem gyakorolhatják. Ebből folyólag az elmaradt fél az eljárásnak azon szakába léphet be, a melybe az utóbbi jutott. Gyakorolhatja mindazon jogokat, a melyek az eljárásnak még hátralevő szakaiban a javaslat értelmében gyakoroltatnak. A feleknek ezen utólagos belépése az eljárásba nem okozhatja magának az eljárásnak hosszadalmasságát, de különösen igazolt az oly eljárásban, a mely úgy az igazolást, mint pedig az ujitást kizárja. A 78. §-ban hivatkozás történik a 35. §-ra, mert a választást-védő választók belépése az eljárásba határozott időponthoz volt kötendő, a melyet azok annak elmulasztásával többé nem gyakorolhatnak. NYOLCZADIK FEJEZET. Bizonyítási eljárás. A javaslat nem fogadta el azon rendszert, melynek értelmében a tárgyalás alkalmával a bizonyítékok nemcsak ajánlatba hozatnak, hanem egyúttal az egyik vagy másik tényállítás mellett felhozott bizonyíték azonnal fel is vétetik. A mellőzés oka kettős volt: az egyik, hogy a bizonyítékoknak ily felvétele előleges eljárási formákat tett volna szükségessé, melyek pedig ezen eljárásba alig illeszthetők be; a másik pedig az, hogy maga az eljárás ez által hosszadalmassá, a bizonyítás felvétele sok tekintetben feleslegessé vált volna. De ezen okoktól eltekintve, nem lehetett e rendszert alapúi elfogadni, mert ez a bizonyításnak az illető bíróság általi felvételét feltételezi, holott a jelen javaslat a felvétel tekintetében, ettől eltérően, a kiküldött előtti bizonyítás fölvételt kénytelen volt megengedni, melyet az előbbi rendszer elvileg kizár. Megállapitandók voltak azon általános elvek, melyek az ezen eljárásban követendő bizonyítási rendszert ugy a polgári, mint a bűnvádi eljárásban követendő bizonyítási rendszertől megkülönböztetik.