Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

ff 394 tO. száM, A vitássá vált választások törvényszerűségének megállapítása az általános indokolásban kifejtett elvek alapján, részben a Curiához lett utasítva, részben pedig az 1848: V. t.-cz. 47. §-a alapján a képviselőházat megillető jog érintetlenül hagyása mellett, továbbra is annak eldöntése alá tartozik. A Curia hatáskörének megvonásával egyúttal a képviselőház hatásköre is nemleges irányban elhatárolást lelt. De szükséges volt annak positiv felismerhetése czéljából a 10—13. §-okban foglalt szabályokat felállítani. A képviselőház hatáskörének megállapításánál két megoldási mód kínálkozik: az egyik szerint megállapitandók lettek volna azon egyéb érvénytelenségi esetek, a melyek alapján akár felek közbelépése, akár a nélkül, a történt észlelés folytán a képviselőház a kérdéses választást eljárás tárgyává teheti; a másik szerint a törvényben a képviselőház halásköre a törvényes alap megjelölésével csak általánosságban határozandó meg, és az egyes érvénytelenségi okok tényálladékának megállapítása, a törvény által vont korlátokon belül, a képviselőháznak egyébként függetlenül gyakorlandó jogát képezné. A javaslat ez utóbbit választotta, a mely a jelenleg fennálló jogállapotnak is megfelel. A képviselőház azonban az érvénytelenségi okok felállításában nem járhat el korlátlanul, hanem csak a törvény vonta határokon belül. Jogköre más irányban is korlátozandó volt, még pedig akkép, hogy a 3. §. értelmében a Curia hatáskörébe utalt érvénytelenségi okot vizsgálat és eljárás tárgyává nem teheti. Ezen elvvel nem áll ellentétben a 11. §-ba felvett intézkedés, a melynek érteimében a képviselőház hatásköre kiterjesztetik az oly választásokra is, a melyek kérvénynyel meg lettek támadva, de az utóbbi alaki kellékek hiánya miatt vissza lett utasítva, vagy visszavonatott, avagy a melynek tekintetében az eljárás, a felek meg nem jelenése folytán, meg lett szüntetve. A hatáskör ezen kiterjesztése, részben a Curia előtt lefolyt támadási per természetében leli indokát, részben pedig abban, hogy a választási szabadságnak köztudomásra jutott megsértései, melyek valamely kérdéses választásnak törvényszerűségét megsemmisítették, megtorlást igényelnek, s alkotmányunk azon elve, hogy a képviselőház saját összalakitása törvényszerűségének őre, üres szólammá válnék, ha a képviselőháznak nem nyujtatik mód és alkalom, ezen elvet az adott esetben érvényre is juttatni. A képviselőház hatáskörének ezen kiterjesztése ép a választási szabadság hathatós megvédése czéljából szükségessé vált. Mert ha az egyes választónak megadatik is a jog, a választás érvénytelenítését a törvényben meghatározott esetekben kérhetni, ugy ez nem egyértelmű azzal, hogy az illető e jog felett feltétlen rendelkezési képességgel bir. Eljárási elvek voltak azok, a melyek szükségessé tették egyrészt alaki szabályok meghatározását, másrészt a felek közreműködését a bíróság előtti eljárásban. De ennek nem tulajdonitható amaz értelem, hogy a megtámadott választási szabadság megvédése kizárólag ezen egyének tevékenységére bizassék. Ily esetekben a közérdek képviseletet igényel, a melylyel azonban a végrehajtó hatalom közegeit megbízni, alkotmányjogi szempontokból nem lehet. Ezen közérdeknek egyedül hivatott képviselője csak maga a képviselőház, melynek azonban ez irányban gyakorlandó jogát főbb vonásaiban törvényileg szabályozni kellett, a mint ez a javaslat III. czímében megkiséreltetett és a mi a 8. §-ban, a hol e kérdés csak a hatáskör tekintetében nyert szabályozást, kifejezést is talált abban, hogy a képviselőház ezen jogot, e törvényjavaslatban megállapított feltételek mellett gyakorolhatja. »