Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

50. szám. 391 Az 1876 : XXXIX. t.-cz. 8. §-a értelmében érvénytelen a szavazat, a mely oly egyénre adatott, a ki az emiitett törvény értelmében kijelölhető nem volt. A javaslatnak elvét képezi az: hogy az oly szavazat, melyre nézve a Curia előtti eljárásban kétségtelenné van téve, hogy az nem az illető választó szabad elhatározásának folyománya, hanem valamely törvénybe ütköző s ilyenül a 3. §-ban feltüntetett cselekmény következménye, érvénytelen és az általános többség megállapításánál számításba nem jöhet. Ha tehát ezen eljárásban az általános többség megállapítása forog szóban, ez csakis az érvényes szavazatok számbavételéből állhat és a megállapítás, a választásban szereplő jelöltekre adott szavazatok összvizsgálatára kell hogy kiterjedjen. Téves volna a megállapítás feladatát akkép körülírni, hogy: képviselőnek csak az tekintendő, a ki annyi érvényes szavazatot nyert, mint a mennyi a számbavehető szavazatok általános többségének megfelel és kizárni annak a kimutatását, hogy a másik jelöltre adott szavazatok közül az egyik vagy másik érvénytelen. Ezeknek megfelelően igtattatott a 4. §-ba azon elv, hogy az általános többség megállapításánál ugy a képviselőre, mint a más jelöltre beadott érvénytelen szavazatok levonandók. A midőn a Curia előtti eljárásban az érvényes szavazatok általános többségének megállapításáról van szó, számításba kell venni mindazon érvényes szavazatokat, a melyeknek érvényre jutása a választási eljárás folyamán, a szavazatszedö küldöttségek előtt törvény ellenére meg lett akadályozva. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 73. §-a értelmében a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható. Az idézett t.-cz. 12. §-a megállapítja azon feltételeket, a melyek alatt a külön jegyzékben foglaltak szavazásra bocsáttatnak. Az említett törvényczikk 78. §-a meghatározza azon ismérveket, a melyek fenforgásakor a beadott szavazat a szavazatszedö küldöttség által a választás folyamata'alatt érvénytelenítendő Mindazon esetekben, a midőn a szavazati jog törvény ellenére meg lett tagadva, vagy a beadott szavazat törvény ellenére semmisnek lett nyilvánítva, a szavazási rovatos ivek tartalma s az ennek alapján kihirdetett eredmény a valóságnak meg nem felel, s az ily alapon kiszámított általános többség az érvényes szavazatok többségének el nem ismerhető. A javaslat 4. §-a azonban az ily szavazatok számba vételét csak az esetre engedi meg. a mennyiben egyúttal az is kimutattatik, hogy az illető választó melyik jelöltre adta szavazatát. Bizonyítási nehézségek e tekintetben fenn nem forognak, mert a javaslat 146. §-a értelmében a bármi okból visszautasitott választó megkérdezendő, hogy melyik jelöltre szándékozik szavazni, s ezen nyilatkozat a visszautasitottakról vezetett külön jegyzékben megemlítendő. Hasonlóan felveendő ezen jegyzékbe azon választó nyilatkozata, a kinek szavazata semmisnek lett nyilvánítva. Az első esetben a bíróság a választás alapjául szolgáló érvényes névjegyzék alapján megállapítja az illető választó jogosultságát, mikénti szavazása pedig a jegyzékkel kétségtelenné van téve. A második esetben pedig a felvett nyilatkozat alapján meghatározza, hogy az illető választó szavazata az 1874 : XXXIII. t.-cz. 78. §-a alapján érvényesnek vagy érvénytelennek tekintendő-e. Az ily szavazatoknak hozzáadását az esetre is meg kellett engedni, ha azok a fentemlített jegyzékben elő nem fordulnak.