Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-50. Törvényjavaslat, az országgyülési képviselő-választások feletti biráskodásról

388 50. szám. Ezen időpont meg nem tartása a választás eredményére döntő befolyással csak akkor bir, ha az a választókat az ajánlattételben tényleg megakadályozta. Ha azonban daczára annak, hogy a választási eljárás nyolcz óra előtt nyittatott meg, a választóknak mód és alkalom nyujtatik a törvényben meghatározott időpontig, az ajánlás megtételére, ugy a megnyitás időpontjának előbbre való tétele magát az eredményt nem befolyásolja. Miután pedig a 70. §. értelmében az ajánlattétel ideje 8V» órakor jár le, a 14. pont második bekezdésében jogot kellett adni a választóknak, hogy az eljárásnak 8 óra előtt történt megnyitása esetén is, az ajánlást nem a megnyitástól számított V» óra alatt, hanem 87* óráig eszközölhetik. Ha a törvény ezen intézkedése daczára a választási elnök az ajánlást el nem fogadná, a választás eredménye törvényszerűnek tekinthető nem lévén, annak megsemmisítése foghat helyt (14. pont). A 15. és 16. pontok alatt foglalt érvénytelenségi okok különös indokolást nem igényelnek. Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 71. §-ának első bekezdése értelmében, ha a választás megnyílta utáni fél óra alatt csak egy egyén ajánltatott, a választási elnök a választást befejezettnek s az illető egyént megválasztott országgyűlési képviselőnek nyilvánítani tartozik. Ezen szabály be nem tartása s a mi azzal egyértelmű, az ajánlásnak később történt elfogadása a választást, a mennyiben a törvényellenesen ajánlott lett megválasztva, érvénytelenné teszi. Mert eltekintve attól, hogy a választási eljárásban szabályozott időpontokat a vezető közegek önkényére bízni nem lehet, a választás esélyei ily törvénybe ütköző ajánlás folytán teljesen megváltoznak, miért is azon körülmény, hogy a törvényellenesen ajánlott az általános többséget elnyerte, a tényálladék megállapításánál figyelembe nem jöhet. (17. pont.). Az 1874: XXXIII. t.-cz. 71. §-ának 2. bekezdése értelmében a szavazás 9 órakor kezdendő meg. • Ezen időpontnak elhalasztása, a választás eredményére kiszámithatlan befolyást gyakorolhat. De viszont előállhatnak esetek, a midőn különös körülmények folytán, a szavazás 9 órakor nem kezdhető meg. Nehogy azonban az ily elhalasztások a választás eredményének befolyásolására használtassanak fel, a javaslat a 17. pontban megállapította, hogy mikor tekintendő az elhalasztás törvényszerűnek és meghatározza egyúttal a halasztás időtartamát, mely egy órát túl nem haladhat. Ha ezen haladék után sem kezdhető meg a választás, az eljárás a 80. §-nak megfelelően félbeszakítandó s új választási határnap tűzendő ki. Ezen határozmányok a választási eljárás törvényszerű lefolyásának elengedhetlen feltételei, s igy azok megsértése, a választás érvénytelenségét vonandja maga után. (17. pont.) Az 1874 : XXXIII. t.-cz. 62. és 75. §§-ai értelmében a községek megállapított sorrendje a választási eljárásnak egyik lényeges alkatrészéi képezi, s habár a sorrendnek megváltoztatása az eredmény mikénti alakulására egyes adott esetekben befolyással lehet, magát ezen esetet, tekintettel a hatás bizonytalan voltára és a bizonyítás nehézségeire, birói útra terelni nem lehet. A sorrend megváltoztatása, illetve annak hatása a választás eredményére csak akkor volt figyelembe vehető, ha az, mint a szavazati jog megtagadása jelentkezik. Ez utóbbi eset akkor áll be, ha községek szavazásra fel nem hivatnak. Az 1874: XXXIII. t.-cz. 75. §-ának utolsó bekezdése értelmében a sorrendben meg nem jelent község utólag jogosítva van szavazni; de a törvény illető §-a nélkülözi azt, hogy ily esetben egyenes felhívás intéztessék. Ez okból a 18. pontban, a tényálladék megállapításánál a hivatkozott törvény 75. §-a ezen intézkedéssel kiegészítendő volt s az érvénytelenségi ok fenforgása ez által kétségtelen ismérvhez van kötve.