Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

44. szám, 15 6. az i. §. í) és n) pontjai alatt felsorolt ügyekben hozott marasztaló Ítéletek. Ezen esetekben a marasztaló ítélet rendelkező részében kimondandó, hogy az ítélet egészben, vagy kijelölendő részében a kötelezettség teljesítésére kitűzött határidő eltelte után, a felebbezésre való tekintet nélkül, végrehajtható. 113. §. Az ítéletek és a szóbeli tárgyalás folytán hozott végzések a felekkel kihirdetés utján közlendők. Az ítéletek, továbbá azok a végzések, melyek ellen külön felfolyamodásnak van helye, vagy melyek újabb határnapot tűznek ki, azzal a féllel, ki a határozat hozatalát megelőző szóbeli tárgyaláson jelen nem volt, kézbesítés utján közlendők. A ki nem hirdetett végzések az érdekelt feleknek kézbesítendők. 114. §. A birói határozatok a tárgyalás határnapján, vagy esetleg egy azonnal kitűzendő határnapon hirdetenrlők ki. A kihirdetés 8 napnál hosszabb időre nem halasztható. A kihirdetés az Ítélet rendelkező részének felolvasása által történik. Ha az ítélet a kihirdetés alkalmával még teljesen írásba foglalva nincsen, az indokok lényege szóval előadandó. A végzésekben foglalt rendelkezésnek előzetes Írásba foglalása nem szükséges. A kihirdetés a felek elmaradása esetében is érvényes. A kihirdetésről való elmaradás miatt igazolással nem lehet élni. A kihirdetés és ennek napja, annak megemlítésével, hogy a felek a kihirdetésnél jelen voltak-e, az ítéleten feljegyzendő és ezt a bíró és a jegyző aláírják. 115. §. Ha a határozat kihirdetését elhalasztja a bíróság, a határozat a kihirdetést megelőzőleg teljesen Írásba foglalandó. Oly határozatok, melyeket a szóbeli tárgyaláson hirdetnek ki, a kihirdetést követő 3 nap alatt teljesen írásba foglalandók. 116. §. x A teljesen írásba foglalt ítéletnek tartalmaznia kell: 1. annak kijelentését, hogy az Ítélet 0 Felsége a király nevében hozatott; 2. a bíróság megjelölését, esetleg annak kitételével, hogy a bíróság mint kereskedelmi bíróság ítélt (2. §.); 3. a feleknek és esetleg képviselőiknek nevét, polgári állását, illetőleg foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását, valamint a per tárgyának megjelölését; 4. a szóbeli tárgyalás befejezésének s az Ítélet hozatalának napját; 5. az ítéletnek rendelkező részét, mely az indokolástól elkülönitendő; 6. az indokolást, melyben a tényállás is röviden előadandó, a felek szóbeli előterjesztése és a netalán felvett bizonyítás eredménye alapján a kereset és ellenkérelem kiemelésével. A bíróság ítéletében a felek szóbeli előadásából és a bizonyítás felvételéből kiderült oly ténykörülményekre is hivatkozhatik, melyek a tárgyalási jegyzőkönyvbe nincsenek felvéve; 7. a bíró aláírását. A tényállás előadása a kereset és a bírósági iratok, nevezetesen a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmára való hivatkozással is kiegészíthető, vagy pótolható, azonban a per tárgyát, képező jogvita és azon ténykörülmények, melyek az ítélet megérthetéséhez szükségesek, az ítéletben ilyenkor is előadandók. KÉPVH. IROMÁNY. 1892 — 97. II. KÖTET. 4