Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 7 HARMADIK FEJEZET. Szóbeli tárgyalás. 20. §. . Az ügyeknek felhívása a határnapon abban a sorrendben történik, a melyben azok a tárgyalási naplóba be vannak iktatva. A felhívás a kitűzött óra előtt meg nem történhetik. 21. §. A tárgyalás szóbeli és nyilvános. Szóbeli előadás helyett iratok tartalmára hivatkozni nem szabad. Iratok felolvasása is csak ott engedhető meg, a hol szószerinti tartalmuk irányadó. A nyilvánosságra vonatkozólag az 1868 : LIV. t.-cz. 103—105. §-ai alkalmazandók. 22. §. A tárgyalás kezdetén a bíróság felhívja a felperest, hogy adja elő keresetét. A felperes keresetének előadásában az idézéssel közölt kereset tartalmához nincs kötve; a bíróság azonban az alperesnek kérelmére a felperes költségére halasztást tartozik adni, ha ugy találja, hogy az előadott kereset az alperessel kellően nem volt közölve s az alperes e miatt a keresetre azonnal nem nyilatkozhatik. 23. §. Ha az alperes pergátló kifogásokkal akar élni, ezeket a kereset előadása után együttesen tartozik előadni és azokkal érdemleges ellenkérelmének előterjesztése után csak annyiban élhet, a mennyiben oly akadályokra vonatkoznak, melyek a bíróság részéről az ítélethozatal előtt az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendők, — vagy a mennyiben az alperes valószínűvé teszi, hogy kifogásait korábban hibáján kivül nem érvényesíthette. Pergátló kifogások a jelen törvény értelmében: 1. hogy a keresetbe vett jog érvényesítése egyáltalán nem tartozik a polgári perútra, vagy hogy törvény szerint a polgári pert más hatósági eljárásnak kell megelőznie; 2. hogy az ügy nem tartozik a sommás eljárás alá, vagy hogy a bíróság nem illetékes; 3. hogy a kereset kézbesítését, illetőleg a jelen törvény 16., 17., 19., 22. és 26. §§-nak esetében annak előadását megelőzőleg, ugyanannak a jognak érvényesítése iránt, ugyanazon vagy más bíróságnál megindított kereset már kézbesittetett, vagy kézbesítés helyett közöltetett és a korábban megindított per még folyamatban van; 4. hogy a felek valamelyike önképviseletre nem jogosult, illetőleg hogy törvényes képviselője mellőzve van vagy nincsen igazolva; 5. hogy a felperes az ujabban megindított per előtt, a megelőző eljárásnak az 1868 : LIV. t.-cz. 69. §-a, valamint a jelen törvény 45. §-a alapján megállapított költségeit meg nem téritette. A bíróság az ítélethozatal előtt, az eljárás bármely szakában, hivatalból figyelembe tartozik venni a jelen §. 1. és 4. pontjában említett akadályokat, továbbá azt a körülményt, hogy az ügy tekintet nélkül az értékre, a sommás eljárás alá egyáltalán nem tartozik, végre az illetékesség hiányát azokban az esetekben, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérés nek nincs helye.