Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.
Irományszámok - 1892-26. A kereskedelemügyi minister jelentése, az országgyüléshez, a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasut tényleges épitési és üzletberendezési tőkéjének felemelését tárgyazó engedélyokmányi függelék kiadása tárgyában
26. szám, 125 üzletberendezési tőke ellenében felmerült épitési túlkiadásokat 1889. évi deczember hó 31-én 234.823 frt 62 krral állapítottam meg, s ehhez képest az eredeti épitési és üzletberendezési tényleges tőkének 920.000 frtról 1,154.900 frtra leendő felemelése érdekében a •/• a. másolatban tisztelettel csatolt engedélyokmányi függeléket a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasút (Székely vasút) részvénytársaság részére a mai napon kiadtam. Van szerencsém egyúttal tisztelettel felemlíteni, miszerint tekintettel arra, hogy a vasút tiszta üzletiövedelme az 1889-ik évben 6.494 frt 81 krt, az 1890 ik évben pedig 8.522 frtot tett ki, mely összegek a társaság 1890. évi mérlege szerint 391.718 frt 47 krra szaporodott függő adósság kamatainak fedezésére sem voltak elégségesek, minélfogva a vasút elsőbbségi részvényei a kilátásba vett 73 0 /«-os árfolyamon ez idő szerint még nem volnának elhelyezhetők, a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasut-részvénytársaság még a múlt évi augusztus hó folyamán azon kérelemmel fordult hozzám, hogy a m. kir, államvasutak részéről rendelkezésre bocsátott forgalmi eszközök fejében fizetendő 91.000 frtot, melyet a vasúttársaság egyelőre törzsrészvényekkel fedezett, de a mely összeg a tisztelt képviselőházhoz 1886. évi deczember hó 15-én a héjasfalva-székelyudvarhelyi h. érd. vasút engedélyezéséről szóló jelentésem szerint a vasút megnyitása napjától, azaz 1888. évi márczius hó 14-tól számított három év alatt készpénzzel volt kicserélendő, s amely fizetési kötelezettség határidejét f. évi márczius hó 15-ig, vagyis további egy évre meghosszabbítani kénytelen voltam, — készpénz helyett elsőbbségi részvényekkel egyenlíthesse ki, — továbbá, hogy mindaddig, mig a társaság függő adósságai rendezve nem lesznek, a forgalmi eszközök értéke után a szokásos minimális használati bér fejében a m. kir. államvasutak javára az üzletkezelési szerződés értelmében fizetendő 5%-os kamat, vagyis szám szerint 4.550 frt a h. érd. vasút üzleti bevételeiből le ne vonassék. A vasúttársaságnak a 91.000 írtnak elsőbbségi részvényekben való kifizetése iránti kérelmét, bármennyire kívánatossá is tette volna ezt a társaság helyzete, — nem teljesítettem; — mindazonáltal számolva a h. érd. vasúttársaság pénzügyi kényszer-helyzetével, mely szerint az állam jóakaratú támogatása nélkül pénzügyi zavaraiból kibontakozni képes nem lenne, mert a felemelt tényleges épitési tőkének megfelelő elsőbbségi részvényeket nem értékesíthetné, — a vasúttársaságnak további oly irányú halasztást engedtem, hogy az a 91.000 frtnyi összeget az 1892. évi márczius hó 15-töl számított öt év elteltével azonnal lefizetni tartozzék. Ezen halasztás feltételéül kikötöttem azonban, hogy a 91.000 forint biztosítása végett az ez idő szerint letétben levő 910 darab törzsrészvényt a vasúttársaság semmisítse meg, s azok pótlásául a kibocsátási árfolyam alapul vétele mellett számított megfelelő értékű elsőbbségi részvényeket helyezzen letétbe. A vasúttársaságnak a 91.000 forint után járó s a m. kir. államvasutakat illető 5%-os 4.550 frtnyi kamat levonásának függőben hagyása iránti kérelmét pedig csak azon megszorítással vettem figyelembe, hogy az esetre, ha a h. érd. vasút jövedelme 21.850'50 forintot elér, mire az üzleti . viszonyok jelen alakulása alapján már a közel jövőben kilátás lehet, s mely összeg a 624.300 írttal számításba veendő elsőbbségi részvénytőke után 3 l A%»-os kamatozást biztosítván, az elsőbbségi részvényeknek megfelelő módon leendő értékesítését lehetségessé fogja tenni, a kamatok az üzleti jövedelemből már a társaság függő adósságainak rendezése előtt is levonhatók lesznek. Kijelentettem egyúttal a vasúttársaságnak azt is, hogy aí :i most jelzett kedvezmény csak fizetési halasztásnak tekintendő és semmiképen nem értelmezhető ugy, hogy a kamatok a jelzett időpontig el is engedtetnének. A tisztelettel előadott módozatok mellett, az államkincstár megterhelése nélkül lehetőség adatnék arra, hogy az üzleti viszonyok kedvezőbbre fordultával a vasúttársaság pénzügyi viszonyai rendeztessenek s ezen vasút továbbépítése is lehetővé váljék. Tisztelettel kérem ezek után a tisztelt házat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni, s azt hasonló czélból a főrendiházhoz áttenni méltóztatnék. Budapesten, 1892. évi márczius hó 7-én. Baross Gábor s. *., heruikedelemügyi m. Tcir mtmster
