Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

116 24. szám. A másik kivétel az eljárásra vonatkozó szabályok megsértésének igazolására új tények és bizonyítékok felhozását is megengedi. E kivétel a mai jogban is fennáll, mely különben a nóvumok felhozását a felebbviteli eljárásban általában eltiltja. Az a tény, hogy a bíróság nem volt szabályszerűen alakítva, hogy — a bíróság valamely tagja érdekelt volt, vagy hogy a felek egyike önképviseleti képességgel nem bírt, ma is felhozható a felebbezésben. Ha ily tények felhozását és bizonyítását a felsó' bíró előtt kívánjuk: akkor vagy kénytelenek vagyunk a felet az eljárás szabályosságának megtámadásától eltiltani, vagy pedig meg kell engednünk, hogy a felsó' bíró az ítéletet azon esetben is feloldhassa, a midó'n annak szabálytalansága előtte be nem bizonyittatott. Ezenkívül egy további kivételt képez az igazolás megállapítására szolgáló tények és valószinűsitési eszközök felhozhatása. E természetes kivétel a 184. §. és 195. §-ból következik. A 193. §. az ép kifejtettek értelmében a 192. §. második kivételére vonatkozik. Az ilj tényeket és bizonyítékokat a felülvizsgálati eljárás általános elvéhez képest az iratokban kell érvényesíteni. E részbeni mulasztás esetében azonban formátlan restitutionak van helye. A 194. §. újabb indokolásra nem szorul. A 195. §., — tekintettel arra, hogy a bizonyitás-felvétel a felülvizsgálati biróság előtt általában nagyobb nehézséggel jár és a bizonyítás különben is egyszerű tételekre szokott vonatkozni, — minden nagyobb esetben a biróság belátására bizza, hogy a bizonyítás-felvételt közvetlenül, vagy pedig megkeresés utján eszközölje. A 196. §. természetszerűen folyik abból, hogy a szóbeli tárgyalás a felekre nézve kötelező. Ezen §-ból, valamint a felülvizsgálati eljárás szabályozásából általában az is kivehető, hogy a tárgyalás elmulasztása nem jár a 157. §-ban körülirt érdemleges hátrányokkal. A felülvizsgálati biróság a kivételesen figyelembe vehető újabb bizonyítást mindenesetre felveszi, ha azt az ügy eldöntésére lényegesnek találja. Ez áll ugy abban az esetben, ha mindkét fél elmarad, mint abban az esetben is, ha csak az egyik fél nem jelenik meg. Ehhez képest a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak sem lehet helyt adni. Hogy a felek kellő értesítésének hiányában újabb határnap tűzendő ki és erről a felek értesiteudők, különös kimondásra — tekintettel a 203-ik §-ra is — nem szorult. A 197. §. azokról a kivételes esetekről intézkedik, midőn a szóbeli tárgyaláson újólag új tények és bizonyítékok adattak elő vagy csatlakozási kérelem nyújtatott be (193. és 189. §§.). A meg nem jelent félnek, ki az eddig vele közöltek folytán a tárgyalásra megjelenni szükségesnek nem tartotta, természetesen alkalmat kell adni, hogy az ily utólagos előadásokra nyilatkozhassék. A 198. §. indokolása már a 159. §-nál és a jelen czím általános indokolásában foglaltatik. Különösen kiemelendő, hogy a felülvizsgálati biróság a felek által panaszolt törvénysértés felől nyilatkozni tartozik. Ezt ugy a felek megnyugtatása, mint a biróság hivatása is megkívánja. Ha a fél jogi érvelése nyilván alaptalan, ugy annak megczáfolása nem fog számba vehető nehézséget okozni, ha pedig a kérdés valóban kétes, akkor annyival inkább szükséges, hogy a legfőbb biróság azzal behatóan foglalkozzék. A 199. §. kifejezést ad a jelen fejezet általános indokolásában már kifejtett szabálynak, hogy a felülvizsgálati fórum nemcsak cassatorius, hanem magában az ügyben határoz. Tekintettel azonban arra, hogy a ténykérdés tárgyalása 3 felülvizsgálati biróság előtt szabály szerint nem foghat helyt, — mindazokban az esetekben, midőn a ténykérdés nincs annyira kifejtve, hogy az ügyet el lehetne dönteni, — a felülvizsgálati bíróságnak a feloldásra kell szorítkoznia. A javaslat azon kitétele: »a felülvizsgálati eljárásban a jelen fejezet értelmében megállapítható tényállás alapján eldöntésre alkalmas« —a 192. §-ban találja meg értelmét. Az ügy érdemében a tényállás újból semmi esetre sem tárgyalható vagy bizonyítható, de ha az ítéleti tényállás a jegyző193. §. 194. §. 195. §. 196. §. 197. §. 198. §. 199. §.