Képviselőházi irományok, 1892. II. kötet • 24-50. sz.

Irományszámok - 1892-24. Törvényjavaslat, a sommás eljárásról

24. szám. 95 felfolyamodásnak van helye, mindenesetre elég biztosítékot nyújt a kézbesítő közegeknek, hogy alap nélkül nem fognak felelősségre vonatni. A mi a bíráknak és a bírósági hivatalnokoknak a nyilvánvaló vétségük által okozott költségekért való felelősségét illeti, ez már az 1871: VIII. t.-cz. .66. §-ában is ki van mondva. A javaslat újítása főleg abban áll, hogy a marasztalás nemcsak a fél kérelmére, hanem hivatalból történik. Megfelel ez a javaslat amaz elvének, hogy a költség viseléséről a bíróság hivatalból intézkedik és egyszersmind biztositja a szabály alkalmazását, mert a felek és az ügyvédek könnyen érthető okokból többnyire tartózkodni fogtiak attól, hogy a hibás hatósági közeg marasztalását kérjék. A 111. §. megfelel a fennálló jognak és csak a teljesség kedvéért vétetett fel. A 112. §. tágabb körben engedi meg az első-biróság ítéletének előzetes végrehajthatóságát, mint az eddigi jog. Uj különösen az 1., 2. és 6. pont. Az 1. pont nem szorul bővebb indokolásra. A 6. pontban említett ügyekben részint ezeknek intermistikus természete, részint pedig sürgőssége indokolja az előzetes végrehajthatóságot. Különösei fontos a 2. pont, a mely némileg pótolja az okiratos pert és azon a felfogáson alapszik, hogy az okiratban kötelezett tartozások valódisága mellett addig, mig az okirat a hitelező kezében van, a legnagyobb valószínűség harczol, mert feltehető, hogy az adós, ki magát okiratilag kötelezte, tartozását csak az okirat visszaadása vagy legalább is írásbeli nyugtatvány fejében egyenlíti ki, azaz, hogy az óvatosság legközönségesebb szabályait figyelembe veszi. A biztosítási intézkedések sem a hitelező védelmére, sem pedig a huzavonából használt felebbezések meggátlására nem volnának elegendők mert a hitelezőnek, ki az adós Írásbeli ígérete alapján a teljesítésre számithatott, a biztosítás igen sok esetben nem nyújt kárpótlást az elmaradt teljesítésért, és mert a biztosítási intézkedések mellett az adós még a status quo ante-ban maradván, ennek a felebbezéssel való fentartása, gyakran érdekében állhat. A javaslat 153. §-a egyébiránt megengedi a felebbezési bíróságnak, hogy az alaposnak mutatkozó felebbezés alapján a végrehajtást a felebbezési eljárás folyamában felfüggeszthesse és így a javaslat valóban kétes esetekben az adós érdekeit is jobban biztositja, mint az eddigi jog. A 113. és 115. §-ok a bírói határozatok közléséről és irásba foglalásáról intézkednek 1 és általában megegyeznek a fennálló joggal. A javaslat abból indul ki, hogy a szóbeli tárgyalás alapján hozott határozat közlésének legtermészetesebb módja a határozat kihirdetése és ehhez képest az itéiet kihirdetését nem tekinti puszta formalitásnak, mely csak a felek kíváncsiságának kielégítésére szolgál, hanem valóságos és irányadó közlésnek. Támogatja ezt még az a gyakorlati szempont is, hogy a kihirdetés magában az ítéletben constatáltatik és így a felebbezés és egyéb, az itéiet közléséből folyó határidőknek egyszerűen igazolható és e mellett mindkét félre nézve azonos kezdőpontjául szolgál. Azon álláspontról, hogy az itéiet hatályossága csak a kézbesítéstől kezdődik, a kézbesittetést vagy a bíróság kötelességévé kell tennünk, vagy a szorgalmazó félre kell bizni. Az előbbi elvben helyesebb, mert a felek a bíróságtól nem egyszerűen határozatot, hanem hatályos határozatot várhatnak és követelhetnek. Azonban az Ítéletnek hivatalbóli kézbesítése a bíróságot sok és gyakran felesleges munkával terheli és nem ad a felebbezési határidőnek egységes kezdőpontot. Uj rendelkezés, hogy a 114. §. megengedi, hogy az itéiet kihirdetése elhalasztassék. A nyomban való kihirdetés a tapasztalat szerint a felületes Ítélkezést segiti elő. Bonyolódottabb ügyekben elkerülhetlen, hogy a bíróságnak hosszabb megfontolási idő engedtessék. A szóbeli tárgyalás elérte czólját, ha az eldöntendő kérdéseket tisztázta és legegyszerűbb alakjukban állította a bíróság elé, azt ellenben, hogy az eldöntés vagy épeD a kihirdetés is nyomban megejtessék, a szóbeliség nem követeli. 111. §. 112. §. « 113-115. §§•