Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.
Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről
22. azáin. 841 71. §• A terület mérnöki felvételénél a következő szabályok tartandók meg: a) Minden térkép szabványszelvényeken veendő fel, melyek 30" (bécsi hüvelyk) hosszú ás 24" széles vászonra feszitett papírból állanak; ezen szelvények hosszából 2" 6'" és szélességéből 2" minden oldalon szélnek hagyatik s az igy megmaradó 25" hosszú és 20" széles lap használtatik a térkép felvételére. b) A működő mérnök — a mennyiben a jelen utasításnak nem 72. §-a követendő — köteles először is alapháromszögmérést teljesíteni s egy szabványszerü szelvénylapon a mérési alapvonalat, továbbá legalább három állandó pontot (stabil fix pontot), p. o. tornyot, síremléket, kiálló hegycsúcsot, vagy ilyennek hiányában mélyen beásott követ stb. felvenni s azoknak fekvését s egymás közti távolságát kitüntetni. Az alapszelvényen a felállítandó részletszelvények kék színnel kihuzandók s az állandó pontokon kivül még annyi álló pont veendő fel, hogy a részletszelvények mindenikére legaláb három álló pont essék, ugy, hogy e pontok alapján a részletszelvényeket beállítani és azok kapcsolatát könnyen kiszámítani lehessen. Az alapszelvény léptéke ugy választandó, hogy annak alkalmazása mellett a felmérendő egész területet lehetőleg egy szabványszelvénylapra fel lehessen venni és hogy az a rendszerinti léptékül szolgáló l"=40 e léptéknek egyszerű szorozatát képezze. c) Minden térképet — a mennyiben a jelen utasításnak nem 72. §-a követendő — a delejtű északvonala irányában ugy kell felvenni, hogy szemben tekintve, annak felső része északra essék. d) A részletfelvételi szelvényeken a b) alatt említett álló pontok feltiintetendők s a részletes felvétel a helyi viszonyok szerint háromszögelés, vagy szögmérés és felmérés által eszközlendő. A részletes felvétel léptéke l"=40o, nagy kiterjedésű erdő, legelő és havasi területeknél kivételesen 1" = 80°. Oly egyes határrészek, melyekben számos kis részletek fordulnak elő, a részletfelvételi szelvényen összterületök alakjával veendők fel s azokról szabványszerű mellékszelvények készítendők, melyeken az egyes részletek 1"=20° lépték mellett felveendők. e) A felveendő összterületen találtató oly egyes részletek is mérnökileg felveendők és kiszámitandók, melyek, mint p. o. a beltelkek, szőlők stb. a rendezésnek vagy tagositás utján kicserélésnek tárgyát nem képezik. Az új felvételeket az esetleg létező régibb felvételekből vett másolások által kiegészíteni nem szabad. f) A térképen nemcsak az egyes földrészletek és a különböző művelésnemek, hanem mindazon tárgyak felveendők, melyek, mint p. o. az utak, árkok, hegyélek, patakok, források, épületek stb. a rendezési vagy tagositási terv elkészítésénél tekintetet érdemelnek. g) A térképen az egyes dűlők és aldülők határai pontozással kitüntetendök s azok nevei beirandók és római számokkal jelölendők. h) A felvételi térképről az eljárás alatti használatra köteles a mérnök másoló vászonra vagy papírra lehetőleg egy lapon egy teljes másolatot készíteni, melyen az egyes részletekbe a tulajdonosok nevei és a helyrajzi számok beirandók, a dűlők határai és azok elnevezései kitüntetendök, s a patakok és utak szabályszerűen szinezendők. Ha a tulajdonosok nevei a földrészletek kicsinysége miatt azokba be nem írathatnak, a nevek kellő hivatkozás mellett a térképi másolat szélén sorolandók elő. Köteles továbbá a működő mérnök a község belterületén kivül eső földrészletekre vonatkozólag az osztályozásnál használandó jegyzéket készíteni, melyben az egyes földrészletek helyrajzi számai bevezetve legyenek s az osztályszámok följegyzésére szükséges rovat nyitva legyen. Az osztályozási jegyzék két példányban készítendő (jelen utasítás 78. §.)
