Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.
Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről
338 22. szám. 60. §. Az előző szakasz értelmében megszerzett telekkönyvi adatokat és esetleg háromszögelési pontokat az eljáró biró a működő mérnöknek a felvételi munkálatokba való bevezetés alkalmával adja ki és mihelyt a telekkönyvi adatok kiállítása után felmerült birtokváltozásokról az előző szakasz utolsó bekezdéséhez képest értesül, utasítja a működő mérnököt azoknak pontos átvezetésére. 61. §. Az eljáró biró az előmunkálatok megkezdése végett a helyszínére határnapot tűz ki, melyre mindazok, kik a telekjegyzőkönyvekből (betétekből) kitetszőleg az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás tárgya iránt tulajdoni czímen érdekelteknek mutatkoznak, egyénileg hivatalból megidézeudők; ezenkívül az összes érdekeltek, az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás alatt álló községnek elöljárósága által szokott módon közhírré teendő, s ugy a hivatalos lapba, valamint a vidéknek legalább egy hírlapjába beiktatandó hirdetmény által is megidéztetnek. Az egyéni megidézésnek elmaradása vagy a kézbesités késedelme sem az eljárás folyamát nem akadályozza, sem jogorvoslatokra indokul nem szolgálhat. Arányositási és tagositási ügyekben az előmunkálatok megkezdése végett kitűzött határnap közzétételére vonatkozó hirdetményben az eljáró biró felhívja egyszersmind a birtokrendezési mérnököket, hogy azok, a kik a kérdéses ügyben a működő mérnöki teendőket elvállalni szándékoznak, a szerződési pontozatok előterjesztése mellett ajánlataikat ő hozzá, vagy az érdekelt felekhez küldjék be. 62. §. A kitűzött határnapon mindenekelőtt az érdekelt feleknek az eljárás további folyama alatt leendő képviselete rendezendő a következő szabályok szerint: A volt úrbéresek minden esetben külön képviseleti csoportot képeznek; a többi kisebb birtokosok birtokaik területi nagysága szerint képviseleti csoportokba osztandók be ugy, hogy azok, kik öt holdnál kevesebb kiterjedésű ingatlant birnak, az első csoportot, és az 5 és 50 hold közötti birtokosok a második csoportot képezzék. Az 50 holdnál nagyobb kiterjedésű ingatlanok birtokosai saját egyéni képviseletükről gondoskodni kötelesek. A volt úrbéresek és a kisbirtokosok csoportjai a további birói határozatok kézhez vétele czéljából kötelesek egy, a törvényszék székhelyén lakó ügyvédet, vagy a helységben lakó öujogú tagjaik közül egy vagy legfeljebb két képviselőt választani. Ha a volt úrbéresek és a kisbirtokosok csoportjai a képviselők választását elmulasztanák, vagy egymás közt megegyezni nem tudnának, közülök egyik birtokost az eljáró bíró képviselőül kinevezi. A megválasztott vagy kinevezett tagok 5 frttól 100 frtig terjedhető pénzbírság terhe alatt kötelesek a megbízatást elfogadni. Az egyéni képviseletre jogosított nagyobb birtokosok, ha maguk a törvényszék területén nem laknak, kötelesek egy, a helységben vagy a törvényszék székhelyén lakó meghatalmazottat nevezni, a mit ha elmulasztanak, a birói határozatok külön kézbesítésére igényt nem tarthatnak. A birói határozatok és értesítések a feleken, s illetőleg azoknak ezen szakaszban elősorolt képviselőin kívül mindig kézbesítendők még a helységelőljáróságnak is, mely azokat a községben szokott módon haladék nélkül közhírré tenni, és ennek megtörténtéről a határozatot kiadó eljáró bíróhoz vagy törvényszékhez bizonyítványt beküldeni köteles. Ha a felek képviseletükről maguk gondoskodnak: az eljáró biró a képviselők meghatalmazó iratait átveszi s azokat a jegyzőkönyvhöz csatolja. Képviselőkül csak azok fogadhatók el, kik kellő felhatalmazást mutatnak be. .
