Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

22. szám. 32 L A mi az előmunkálatok befejezése után engedett előterjesztéseket illeti, ezekre nézve a mostani törvény 18. §-a akképen intézkedik, hogy az ilyen előterjesztések fölött hozott törvényszéki végzés ellen csakis az érdemleges itélet elleni felebbezésben kereshető orvoslás. Figyelmet érdemel azonban, hogy az előmunkálatok befejezését követő érdemleges tárgyalás hosszabb időt vesz igénybe s az érdemleges itélet hozatala és felülvizsgálata alkalmával -— a mint a 14. a) §-nál is említve volt — a bíróság sokszor a helyzet kényszerűségével áll szemben, a mennyiben nem ritkán azon dilemmába jut, hogy az előmunkálatok ismétlésével járó időveszteség és költség a feleknek nagyobb hátrányt okoz, mint az, ha a bíróság a szabálytalan előmunkálatok érintetlenül hagyásával az ügyet érdemlegesen elbírálja. Szükséges tehát egyrészt az előmunkálatok befejezése után föltétlenül megengedett előterjesztésen felül, előterjesztésnek helyt adni az előmunkálatok folyama alatt is az eljáró biró azon intézkedései és határozatai ellen, melyeket a törvényjavaslat 18. §. a—d) pontjai sorolnak fel, — másrészt az előterjesztés fölött hozott törvényszéki végzés elien egyfokú felebbvitelt engedni a kir. ítélőtáblához. A 25. a) §-hos. Úrbéri elkülönítési és arányositási ügyekben a közösségben maradó felek közt az egyéni részesedés arányának kiszámítása gyakran oly nagy nevezővel biró törtszámokban nyer kifejezést, hogy az időszakonkint befolyó jövedelem megosztása helyesen csak szakértő mathematikus igénybevételével eszközölhető. Ilyen bonyolult számitások kikerülésére szolgál a törvényjavaslat 25. a) §-a. A 26. §-hoz. Az 1880: XLV. t.-cz. 26. §-ában emiitett szemlénél nem műszaki, hanem tisztán mező-, vagy erdőgazdasági kérdések fordulnak elő, ott tehát hitelesítő mérnökre szükség nincsen. A törvényjavaslat 26. §-ának második bekezdése ennélfogva akképen rendelkezik, hogy a szakértő bizottság elnökéül nem hitelesítő mérnök, hanem gazdasági, esetleg erdészeti szakismeretekkel biró szakértő hívandó meg. A 27. a) §-hos. A javaslat 18. §. b), c) és d) pontjaiban felsorolt sérelmek, ha az érdemleges eljárás folyama alatt fordulnak is elő, oly természetűek, hogy azokat az érdemleges itélet ellen használható felebbvitel utján orvosölni késő volna. Szükséges tehát az érdemleges eljárás során is előterjesztésről s az e fölött hozott törvényszéki végzés ellen felebbvitelről oly módon gondoskodni, a mint ezt a törvényjavaslat 27. a) §-a teszi. A 28. §-hoz. A törvényjavaslat 28. §-a megegyez az 1880: XLV. t.-cz. 28. §-ának első két bekezdésével. A 28. a) §-hoz. A törvényjavaslat 28. a) §-a az egyéni kihasitásnak, a végrehajtás hitelesítésének és az új birtokba való birói bevezetésnek részleteit a mostani törvénynél tüzetesebben rendezi, különös tekintettel az állandó kataszter érdekeire, továbbá arra, hogy a kataszteri mérnök, ki a műszaki hitelesítést teljesiti, gazdasági szakismeretekkel hivatásszertíleg nem bír és igy rajta kivül külön gazdasági hitelesítő szakértőre van szükség. KÉPVH. IROMÁNY. 1892—-97. I. KÖTET. 41