Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

§2, szám. $16 32. a) §. Községek egész határára kiterjedő tagosítások eseteiben az államkincstár által katasz­teri czélokra átveendő tagositási egyes munkarészekért a 2. a) §. utolsó bekezdése értelmében járó összeg a költségelőirányzat összeállitása alkalmával számításba veendő és az érdekelt felekre csak az ennek levonása után fenmaradó költségelőirányzati összeg vetendő ki. Ezen állami hozzájárulás a tagositási munkarészek átvételekor az illető község birtok­rendezési alapjába fizetendő. XVIII. Az 1880 : XLV. t.-czikk 33. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új szakasz lép: 33. §. Arányositási és tagositási ügyekben a költségelőirányzat megvizsgálása és jóváhagyása a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik. Az előirányzott, valamint a végleg megállapított költségek a pénzügyi közegek által a földadóval együtt, az arra nézve fennálló szabályok szerint hajtatnak be. A behajtás, a mennyiben az érdekelt felek egyetértöleg rövidebb határidőt nem állapítanak meg, nyolcz év alatt hajtatnak be; — a behajtott összegek kifizetésének ideje és módja s az ezek alapján adható előlegezések és köthető hitelműveletek feltételei rendeleti utón szabályozandók. XIX. Az 1880:XLV. t.-czikk 34. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új sza­kasz lép: 34. §. Az úrbéri elkülönítés, arányosítás vagy tagosítás befejezése után a költségek végleges ösz­szegét és egyéni felosztását megállapító határozat ellen a felek az illető kir. ítélőtáblához és a kir. Curiához felebbvitellel élhetnek. A kir. ítélőtábla helybenhagyó határozata ellen használt felebbvitel a határozat fogana­tosítását nem akadályozza. XX. Az 1880: XLV. t.-czikk 36. §-a helyébe ugyanazon megjelöléssel következő új sza­kasz lép: 36. §. A 18., 27. a) és 28.6) §-okban foglalt előterjesztésen, továbbá a kir. törvényszéknek pénz­bírságot vagy elzárást megállapító határozatai ellen használható, úgyszintén a 4., 5. a), 9., 14. a), 18., 20., 27., 27. a), 28. 1) és 34. §-okban foglalt felebbvitelen, végül a jelen §. harmadik bekez­désében szabályozott igazoláson és a jelen §. utolsó bekezdésében emiitett kiigazítási kereseten kivül semmi más jogorvoslatnak, semmiségi panasznak, igazolásnak vagy perújításnak helye nincs. Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az ítélet ellen irányuló felébb vitelben ugy az ügy érdemére, valamint az eljárásra vonatkozó sérelmek együtt adandók elő. Az egyezségre vonatkozó határozat vagy az ítélet ellen irányuló felebbvitel határidejének a fél vagy képviselője által vétlen elmulasztása esetében igazolásnak van helye, mely felett a felek meghallgatása után a kir. törvényszék határoz. Az igazolási kérelem a vétlen mulasztás igazolása esetében is csak akkor vehető figyelembe, ha az igazolással együtt, a felebbvitel is 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom