Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-22. Törvényjavaslat, az ország erdélyi részeiben, továbbá a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zarándmegyék és a volt Kővárvidék területén a birtokrendezési, arányositási és tagositási ügyekben követendő eljárásról szóló 1880:XLV. törvényczikk némely határozatainak módositásáról és kiegészitéséről

308 22. szám. IV. Az 1880: XLV. törvényczikk II, fejezete s az ebben foglalt 3—5. §-ok helyébe a számozás megtartása mellett a következő fejezet és szakaszok lépnek: II. FEJEZET. Az úrbéri viszonyon alapuló egyes perekben követendő eljárás. 3. §. A következő perekben, u. m.: a) egyes telkeknek vagy telekrészeknek majorsági, székelyörökségi, vagy úrbéri természete, foglalások visszaadása és irtványok visszaváltása iránt a törvényes zárhatáridökben megindított és még függőben levő keresetekben, b) a megváltható tartozások megváltása iránti keresetekben, e) az úrbéri czímen jogtalanul gyakorolt faizási, makkoltatási, legeltetési és nádlási használatok megszüntetése iránti keresetekben a tárgyalás a per körülményei szerint a törvényszéknél, vagy a helyszínén tartandó meg. A tárgyalás kitűzése előtt vagy azzal egyidejűleg — a mennyiben a kereset visszautasításának vagy kiegészítés végett való visszaadásának esete fenn nem forog — az ügy minősége szerint szükséges hivatalos adatoknak, különösen az 1819 — 20. évi úrbéri összeírásnak, az 1848. év előtti adózási lajstromoknak, a legelső és a legújabb kataszteri munkálatoknak, úgyszintén az országos úrbéri kárpótlásról szóló adatoknak beszerzése iránt hivatalból teendő intézkedés; egyidejűleg s hivatalból keresendők meg — ha az ügy minősége igényli — az országos levéltár s az illető megye hatósága az iránt, hogy a szóban forgó községet illetőleg az 1848. év előtt netalán keresztül vitt arányosításra, tagosításra vagy egyéb birtokrendezésre vonatkozó ügyiratokat közöljék. A tárgyalást a tőrvényszék tagjai közül kiküldött tárgyaló biró vezeti, ki a tárgyalás megkezdése előtt a felek között az egyezség létrehozatalát megkísérlem és annak eredményét a jegyzőkönyvben kitüntetni köteles. Az egyezség nem sikepülése esetében a tárgyaló biró a felek szóváltásait jegyzőkönyvbe veszi, indokolt szükség esetében a kért elhalasztást és új határidőt megadja, a szóváltások bevégzése után, ha az ügy felderítése végett szükségesnek találja, a felekhez kérdéseket intézhet és feleleteiket jegyzőkönyvbe veszi. Ha a felek tanukra hivatkoztak, azokat a tárgyaló biró — a mennyiben az ügy eldöntésére szükségesnek tartja, és a mennyiben lehetséges — azonnal kihallgatja; ha szemle vagy becslés szüksége forog fenn, azt teljesiti; a tanuk vallomását, illetőleg a szakértők leletét és véleményét a tárgyalási jegyzőkönyvbe iktatja, s az ügyet a törvényszék elébe terjeszti. Az ilyen módon bevégzett tárgyalást esetleg még további birói nyomozat követi, melynél a bíróság a már hivatalból beszerzett adatokon és a felek részéről felhozott bizonyítékokon kívül, másokat is szerezhet be. 4. §. Az első birói Ítélet meghozatala előtt a feleknek jogukban áll a kereset vagy védelem alapjául vett czímet egy más, a 3. és 5. a) §§-ban felsorolt s a kereset beadásakor még el nem enyészett czímmel felcserélni s ennek megfelelően a keresetben vagy a tárgyalás rendjén kifejezett kérelmeiket módosítani.