Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-4. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról

16 4. szám. igényből folyólag az államkincstárral szemben támasztott követelésekre nézve a határozat hoza­talára — minden más eljárás kizárásával — az illető minister, az állami számvevőszék alkal­mazottaira nézve pedig az állami számvevőszék elnöke illetékes. 17. §. Az állami tisztviselői állásoknak az 1. §. második bekezdése szerint a rangosztályokba való sorozásánál következők tartandók szem előtt: 1. azok az állami tisztviselői állások, a melyek rangosztályát (napidíj-osztályát) törvény állapította meg, abba a rangosztályba sorozandók, a mely az illető törvény szerint azokat megilleti; 2. a többi tisztviselői állások legfelebb egy osztálylyal sorozhatok alább annál a rang­osztálynál (napidíj-osztálynál), a melybe eddig tartoztak; 3. az az állami tisztviselő, a ki a jelen törvény végrehajtása folytán alacsonyabb rang­osztályba osztatik, mint a mely rangosztályba (napidíj-osztályba) eddig tartozott, saját szemé­lyére nézve mindaddig, a mig ezt az állást tölti be, az eddigi magasabb rangosztályt meg­tartja, de az azzal egybekötött fizetésre, valamint lakpénzre és helyi pótlékra igénye nincs; 4. az eddig a XII. rangosztályba (napidíj-osztályba) sorozott állami tisztviselők a XI. rangosztályba sorozandók; 5. az egy- és ugyanabban a szakban és egy- és ugyanabba a rangosztályba sorozott állásban alkalmazott állami tisztviselők az egyes igazgatási ágazatokon belül lehetőleg egy össze­sített létszámba foglalandók, a mely összesített létszámba való foglalás alkalmával a rangsor a 4. §-ban foglalt elvek alapján állapítandó meg. 18. §. Felhatalmaztatik a ministertanács, hogy a jelen törvényi. §-a szerint az V— XI. rang­osztályokba sorozandó állások beosztásánál az 1892-ik évi állami költségvetésben az állami tisztviselők illetményeire engedélyezett hitel s a költségvetésileg engedélyezett személyzeti lét­szám keretén belül a jelen törvénynek megfelelő új tisztviselői állásokat is szervezhessen. Fel­hatalmaztatik továbbá a ministertanács, hogy a különböző szolgálati ágak igényeihez képest egyelőre eltérhessen a 3. §. harmadik bekezdésének azon határozmányától,hogy a rendszeresített állá­sok egyenlően osztandók meg a jelen törvény B) mellékletében az egyes rangosztályokra nézve felállított különböző fizetési fokozatok között. Mindazonáltal — a birói és ügyészi állásokra nézve a 3. §-ban s a posta- és távirdánál rendszeresített szolgai állásokra nézve a 12. §-ban meg­állapított kivételektől eltekintve — fentartatik az a határozmány, hogy új kinevezések esetén, a kineve­zés rendszerint csak az illető rangosztály legalsó fizetési fokozatába történjék. A mennyiben a fize­tési fokozatok egyelőre akként osztatnának be, hogy magasabb fizetési fokozatba tartozó állások nem rendszeresítetnének, ezek arányos számban való rendszeresítése, illetőleg a magasabb fizetési foko­zatokba sorozása iránt a törvényhozásnak a jelen törvény hatályba léptétől számítandó öt s ille­tőleg oly esetekben, a melyekben egyelőre az illető rangosztály két magasabb fizetési fokozata nem lesz arányosan rendszeresítve, tíz év alatt előterjesztés teendő. Ha új kinevezések esetén az által, hogy ezek valamely rangosztály legalsó fizetési foko­zatában történnek, megtakarítások állanak elő, a megtakarított összegek a költségvetési hite­len belül már időközben is a magasabb fizetési fokozatok arányos rendszeresítésére fordí­tandók. 19. §• Az az állami tisztviselő, altiszt, vagy szolga a kinek eddigi lakpénze, — illetőleg, ha a fő­városban van alkalmazva, eddigi lakpénze és drágasági pótléka együtt véve többet tesz ki annál a lakpénznél és helyi pótléknál, a melyben a jelen törvény alapján részesülne, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom