Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-13. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Tokod-Annavölgyi helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről

214 13-. szám. Az Esztergom-almás-füzitöi h.é. vasút engedélyokmányához kiadott eme »Függelék« hatá2'/. rozmányai szerint a 2'/. alatt csatolt tervvázlatban kitüntetett s mintegy 8*5 kilométer hosszú gőzmozdonyú vasút az esztergom-almás-füzitöi h. é. vasút szárnyvonalaként szintén mint h. é. vasút és általában véve ugyanazon módon és feltételek alatt lesz az engedélyes részvénytársaság által megépítendő, a melyek a fővonalra nézve megállapítva lettek. A vasút különleges viszonyai által követelt eltéréseket a következőkben van szerencsém ismertetni: Engedélyes részvénytársaság köteles a »Függelék« keltétől számított 2 hónap alatt az építési terveket bemutatni, egy év alatt pedig a szárnyvonal építését befejezni s a pályát a közforgalomnak átadni. A szárnyvonalon Tokod csatlakozó állomás megfelelő kibővítésén, illetve ott egy 250 méter hosszú rakodó állomás létesítésén kívül a pálya végpontján 350 méter hosszú állomás lesz építendő. A szárnyvonal megépítéséhez és megfelelő üzleti berendezéséhez szükséges tényleges töke a > Függelék* 5. §-a szerint 315,000 forintban, vagyis kilométerenként 37.058 írtban állapíttatott meg s engedélyes részvénytársaság e tökéből 25.500 frtot forgalmi eszközök beszerzésére — 6.000 forintot pedig tartalékalapra köteles fordítani. Az építési és üzletberendezési költségeket illetőleg, melyek viszonylag magasaknak tűnhetnek fel, a következőket van szerencsém megjegyezni. Miután a szárnyvonalnál általánosságban a munkabérekre és az anyagokra nézve ugyanazon viszonyok forognak fenn, mint az esztergom-almás-füzitöi fővonalon; ennélfogva a szárnyvonal költség-számitásánál a fővonal építési tőkéjének megállapításánál alkalmazott egységárak vétettek alapul. 1. A tervelés és építési felügyelet czímén kilométerenként ugyanazon, — mérsékelt összeg irányoztatott elő^ mint a fővonalon, habár ezen költségeknek egy pályakilométerre eső része a dolog természeténél fogva, rövid (8'5 km.) vonalnál aránylag nagyobb. 2. A kisajátításnál a föbeváltás a fenforgó viszonyokhoz képest mérsékelt egységárral (holdanként 500 frt) irányoztatott elő, 3. A{ al- és fölépitményi munkálatok, valamint a magas építmények is a szárnyvonalon aránylag nagyobb összegeket vesznek igénybe, mely körülmény abban is leli magyarázatát, hogy ezen rövid vonalon a csatlakozási állomásnak lényeges munkával összekötött kibővítésén kívül még egy kisebb közbeeső és egy végállomás (vizállomással) is létesítendő, ugy, hogy mintegy 2*8 km. pályahosszra egy állomás esik, holott rendes körülmények között 8 — 10 km.-re jut egy állomás. Felemlítendő továbbá, hogy az alépítmény előállítása azon oknál fogva is költségesebb, mert a szárnyvonal részben szűk völgyben lévén vezetendő, ez által nagyobb földmunkák több műtárgy és költséges biztosítási munkálatok válnak szükségessé. Az alépítményi költségeket az is fokozta, hogy a műtárgyak végleges jelleggel, vagyis kő- és vasból vannak számításba véve. A fentiekben emiitett állomási viszonyok következtében a létesítendő mellékvágányok hossza is a szokottnál lényegesen nagyobb, a mennyiben az építési feltételekben megállapított vágányhossz a pályahossznak 15"3°/«, Tokod csatlakozási állomáson előállítandó vágányzatot is beletudva pedig 23'5%-át képezi (a rendes 6—10°/o helyett). Ugyanazon oknál fogva az állomásokon előállítandó épületek mennyisége is szaporodván, azoknak előállítása, nemkülönben azzal összefüggöleg a pálya berendezése, felszerelése és bebútorozása is aránylag nagyobb költségeket igényel. 4. A távírda és jelzési, valamint a pálya eljárására vonatkozó munkálatok szintén részben az állomások nagyobb száma következtében szaporodtak, részben pedig a szárny-