Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.
Irományszámok - 1892-12. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése, az országgyüléshez, a Térrét-kovásznai keskenyvágányú helyi érdekű gőzmozdonyú vasut engedélyezéséről
12. szám. 195 centiméterenkint 1.000 kgr.-ot meg ne haladjon. Ugy a közönséges, mint a kitérő talpfák vörös fenyőből, esetleg telitett bükk- vagy szurkos fenyőfából állitandók elő. A helyi érdekű vasúton, mely a gyulafalva-kovásznai iparvasut Térrét állomásából fog kiindulni, a következő állomási építmények létesítendők, u. m.: Térréten létesítendő végállomáson és a kovásznai csatlakozási állomáson kivül csupán Vajnafalva mellett fog egy közbeneső megállóhely felépíttetni. Engedélyes köteles az építési terveket az engedélyokirat keltétől számított 2 hónap alatt bemutatni és a pálya építését ugyancsak az engedélyokirat keltétől számítva fél év alatt befejezni és a pályát a közforgalomnak átadni. A vasút megépítéséhez és üzleti megfelelő berendezéséhez szükséges tényleges tőke 109.000 forintban, vagyis kilométerenkint 18.830 föriatban állapíttatott meg, mely tőkéből engedélyes forgalmi eszközök beszerzésére 13.000 forintot, tartalékalap képzésére pedig 2.400 forintot tartozik fordítani. A pályát engedélyes állami segély igénybevétele nélkül saját költségén fogja megépíteni. A pálya üzletére vonatkozólag a végből, hogy az államnak üzletkezelési joga a vasútnak esetleg jövőben tervezett folytatására való tekintettel fentartassék, az engedélyokiratban kimondatik, hogy engedélyes kívánatra az üzlet vitelét az érvényben álló szabványszerződés határozmányai értelmében az engedély egész tartamára a m. kir. állam vasutak ra fogja átruházni. E mellett azonban engedélyesnek e részben nyilváuitott óhajához képest s a pálya rövid voltát tekintve, meg lett engedve, hogy az üzlet vitelét mindaddig saját kezelésében tarthassa, mig az állam az üzlet vitelére nézve fentartott jogát tényleg igénybe nem veszi. A pálya közforgalomban tartására vonatkozó kötelezettség, illetve ezzel együtt az üzleti engedély is, tekintettel a vasutnak általános forgalmi szempontból alárendeltebb jelentőségére, engedélyes e részben előterjesztett kérelmére a szokásos 90 év helyett 50 évben állapíttatott meg és ezzel kapcsolatosan a forgalom emelkedése esetére feltételezett második vágány létesítése iránti kötelezettség a szokásos első 70 év helyett az engedély tartamának első 30 évére szorittatott. Díjszabási szempontból a hazai ipar és termelés érdekeinek, valamint a m. kir. államvasutak különös érdekeinek biztosítása mellett kimondatik az is, hogy kívánatra engedélyes a m. kir. államvasutakon a személy-és árúdíjszabás tekintetében életbeléptetett új rendszerhez saját vonalát illetőleg csatlakozni köteles. Az előrebocsátottak alapján és tekintettel arra, hogy a helyi és közforgalmi tekintetek ezen vasút létesítését kívánatossá teszik és hogy állami hozzájárulás nem nyújtatott, tisztelettel kérem a tisztelt házat, hogy ezen jelentésemet tudomásul venni, hasonló czéíból a főrendiházzal is közölni méltóztassék. Budapesten, 1892. évi márczius hó 1-én. Baross Gábor s. k., kereskedelemügyi m. kir. minisíer.
