Képviselőházi irományok, 1892. I. kötet • 1-23. sz.

Irományszámok - 1892-4. Törvényjavaslat, az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeinek szabályozásáról

12 4. szára. Kivételt képeznek a VIII. rangosztályba tartozó birói és ügyészi állások, a melyek az előző bekezdésben foglalt határozmányok szemmel tartásával csak ennek a rangosztáiynak két magasabb fizetési fokozatába sorolandók. A lakpénz és helyi pótlék minden egyes rangosztály összes fizetési fokozataira egyenlő összegben, de az állomások székhelyére való tekintettel három osztályban állapittatik meg. Az első osztályba Budapest főváros, s a magyar korona országain kivül fekvő állomás­helyek, a második osztályba Debreczen, Fiume, Győr, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Máramaros­Sziget, Maros-Vásárhely, Miskolcz, Nagy-Kanizsa, Nagy-Várad, Pécs, Pozsony, Sopron, Sza­badka, Szeged, Székes-Fehérvár, Sziszek, Temesvár, Újvidék, Veszprém és Zágráb váro­sok, a harmadik osztályba a magyar korona országaiban levő s itt névleg fel nem sorolt többi város és község tartozik. A ministertanács felhatalmaztatik, hogy, a mennyiben az a helyi viszonyoknál fogva indo­koltnak látszik, egyes városokat és községeket a pénzügyminister előterjesztésére a harmadik osztályból a másodikba, vagy viszont a másodikból a harmadikba sorozhasson. Az osztályo­zás ez a megváltoztatása azonban a költségvetés benyújtása alkalmával a törvényhozásnak előlegesen mindig bejelentendő. 4. §. Az állami tisztviselő illetményeit az a rangosztály állapitja meg, a melybe állása sorozta­tott, a miből folyólag a rangosztályával, tekintettel állomáshelyére járó lakpénzre és helyi pótlékra, valamint a rangosztályában rendszeresitett különböző fizetések közül azzal a fokozattal járó fizetésre tarthat igényt, a mely a vele egy létszámba tartozó tisztviselők között őt rangsora szerint megilleti. Kinevezéseknél e rangsort megállapítja: a) az Ő Felsége által kinevezetteknél a legfelső elhatározásnak, b) más kinevezetteknél a kinevezési okirat keltének napja. Azok között, a kik ugyanegy napon neveztettek ki, ha már előbb is államszolgálatban voltak s egy létszámból neveztetnek ki, a kinevezés előtt közvetlenül elfoglalt rangsor; ha pedig különböző létszámokból neveztetnek ki, első sorban a kinevezés előtt közvetlenül elfog­lalt rangosztály; egyenlő rangosztály esetében az ugyanazon rangosztályban töltött hosszabb szolgálati idő; ha az ugyanazon rangosztályban eltöltött szolgálati idő is egyenlő, a nyugdíjba beszámítható hosszabb szolgálati idő; ennek is egyenlő volta esetében pedig a kinevezés sor­rendje adja meg az elsőséget. Ha olyanok neveztetnek ki, a kik a kinevezést közvetlenül meg­előzőleg államszolgálatban nem voltak, a kinevezés sorrendje állapitja meg a rangsort, mig ha már előbb is államszolgálatban állók s a kinevezést közvetlenül megelőzőleg állam­szolgálatban nem álló egyének együtt neveztetnek ki egy és ugyanazon a napon, a már állam­szolgálatban állók az utóbbiakat megelőzik. A birói és ügyészi szervezet módosításáról szóló 1891. évi XVII. tőrvényczikk 32. §-ának határozmányai a jelen törvény által nem érintetnek. 5. §. Az alsóbb rangosztályból a magasabba kinevezés utján, ugyanazon rangosztály külön­böző fizetési fokozatai közül a legközelebbi magasabb fizetési fokozatba pedig fokozatos elő­léptetés utján jut a tisztviselő. * A kinevezésnél, tekintet nélkül a tisztviselő korábbi rangsorára, kizárólag a szakképzettség, érdemesség és alkalmazhatóság a döntő, mig a fokozatos előlépés azon rangsor szerint történik, a melyet a tisztviselő a vele egy létszámba tartozók között elfoglalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom