Képviselőházi irományok, 1887. XXXIV. kötet • 1243-1257. sz.
Irományszámok - 1887-1253. Jelentése, a m. kir. pénzügyministernek, a "némely államadósság beváltásáról" szóló 1888. évi XXXII. t.-czikk végrehajtásáról
1253. szám é 327 Ugyanezért az 1876. évi 5tyo-os keleti vasúti államkolcsönt, mely az adó levonása után ugy is csak 4V» 0 /«-os kamattal terheli az államot, jónak láttam a convertálási műveletből egészen kihagyni. Ehhez képest a különböző tervben volt kibocsátási módozatok közt a választás ugy történt, hogy a consortium által 93 árfolyamon átveendő, illetve optálható 182,000.000 arany forint névértékű 4V/o-kal kamatozó s 75 év alatt törlesztendő, arany forintra, frankra és márkára szóló arany-kölcsön, — és egy, ugyancsak 93 árfolyamon átveendő, illetőleg optálható 119,500.000 forint névértékű, 4V2°/»-kal kamatozó s 75 év alatt törlesztendő ezüstkölcsön bocsáttatott ki. A földtehermentesitési adósság convertálására pedig a szerződés értelmében egy 199,509.000 frt névértékű 4%-kal kamatozó s 70 év alatt törlesztendő kölcsön bocsáttatott ki, melyet a consortium 86"50 árfolyamon vett át. De a mint az már az 1888 : XXXII. t.-cz. indokolásában is jelezve volt, a szóban forgó hitelművelet végrehajtásánál az az elv nyert alkalmazást, hogy az új kötvények értékesítésénél necsak egy minimalis árfolyam biztosíttassák az államnak, hanem hogy a kibocsátási költségek fedezésére szükséges hányadon túl, az államkincstár is részesüljön azon nyereségben, mely a művelet fokozatos keresztülvitele esetében.el lesz érhető; — ez irányban a consortiummal abban történt a megegyezés, hogy a tényleg kibocsátott aranykölcsön eladásánál a névérték 96%-án túl elért eladási árfolyam fele, — a kibocsátásra került ezüstkölcsön eladásánál a névérték 95V*°/o-án túl elért eladási árfolyam fele, és a földtehermentesitési kölcsönnél a névérték 88°/o-án túl elért eladási árfolyam fele' az államkincstárt illette, — megjegyezvén, hogy ezen eladási árfolyamok megállapításánál a consortium javára semmiféle jutalék, alkuszdíj vagy más bonificatio sem volt számításba vehető. A consortium köteles volt az új kölcsönökből — az egyes optiók szerint átvett részletek ellenértékét beváltott régi kölcsön-kötvényekkel fedezni. Az ekként beszolgáltatott régi kötvények kamata a leszámolás napjáig az államkincstár által a consortiumnak, — viszont a kiadott új kötvények kamata ugyancsak a leszámolás napjáig a consortium által az államkincstárnak volt megtérítendő. Az árfolyamok, melyeken a consortium az átvett kölcsön-részletek ellenében beszolgáltatott régi kötvényeket a szerződés és annak némely később szükségessé vált módosítása értelmében elszámolhatta, a következők: Az 5°/o-os magyar vasúti kölcsön kötvényeit 100 arany frt névérték után 100 arany frt 62*5 krral, az 1871. és 1873. évi 30 és 54 milliós angol sterling kölcsönök kötvényeit 100 ar. frt névérték után 101 ar. frt 25 krral számolhatta el a consortium,*— míg a gömöri vasúti záloglevelek és a Il-od kib. keleti vasúti kötvények elszámolási árfolyamaként azon árfolyam volt alkalmazandó, —• mely az új vasúti aranykölcsön tényleges eladásánál — mint a márka váltóátlag árfolyama frank értékre átszámítva mutatkozik. (Ez utóbbi árfolyam az 1 ar. frt = 2*5 frank érték-arány szerint arany frtra átszámítva, 100 ar. frt névérték beváltási árfolyamaként 99054i6 ar. frtot eredményezett. A magyar vasutak 1876. évi egyesitett beruházási kölcsöne, valamint a vasúti ezüstés papirkötvények, és a földtehermentesitési kötvények névértéken voltak felszámitandók. A leszámolási napig járó kamatok hasonló értékviszony szerint voltak számításba veendők, mint a megfelelő tőkeösszegek. Az új kölcsönök egyes részleteinek átvételeinél a consortium által, a pénzügyministerium a fedezetre beszolgáltatandó régi adósságokat a consortium kijelölése szerint visszafizetésre felmondani tartozott, még pedig, a mint azt különben már az 1888 : XXXII. t.-cz. is elrendelte, oly határnapokra, melyek a szelvények esedékességének idejével
