Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1232. A közoktatásügyi bizottság jelentése, "a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó-intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875:XXXII. törvényczikk módositása tárgyában" benyujtott törvényjavaslatról

90 1232. szám. 1-ső melléklet az 1232. számú irományhoz. A pénzügyi bizottság* jelentése, „a népoktatási nyilvános tanintézetek s nyilvános kisdedóvó-intézetek tanitóinak s nevelőinek nyugdíjazásáról, valamint azok özvegyeinek és árváinak gyámolitásáról szóló 1875 : XXXII. törvény czikk módositása tárgyában" benyújtott törvényjavaslatról. A pénzügyi bizottság teljes méltánylással vette tárgyalás alá ezen törvényjavaslatot, mely a népoktatás terén működő egyének számára, szemben az 1875. évi XXXII. t.-czikken alapuló jelenlegi állapottal, tetemes kedvezményeket biztosit. Az 1875. évi XXXIT. t.-cz. határozványai ugyanis a következőkben nyernek, a tanítókra nézve kedvezőbb módosítást: a) A nyugdíjjogosultság kiterjesztetik a tanitó-képezdék gyakorló iskoláinál, az emberbaráti intézeteknél, az alsó fokú kereskedelmi és ipariskoláknál s általában mindazon iskoláknál működő rendes és segédtanítókra, melyek tanfolyamuknál fogva a népoktatás körébe tartoznak. b) A teljes, 40 évi szolgálat után járó nyugdíj nem tétetik többé függővé a 65. életév befejezésétől, hanem a 40 évi szolgálat után bármikor igénybe vétethetik. c) A nyugdíj minimuma 300 frtban állapíttatván meg, ebben azon tanítók is részesülnek, kiknek mai fizetésük nem Üti meg ezen összeget. d) Tekintet nélkül az elérhető nyugdíj magasságára, mindenki a részére biztosított nyugdíjnak csak 2 százalékát fizetendi évenként, holott eddig magasabb nyugdíj biztosítása esetében magasabb százalékok voltak fizetendők. e) Az özvegy segélypénze, ha férjének fizetése nem volt több 600 írtnál, legalább is 50°/° leend. f) A női tanítók, a férfi tanítókkal az ellátási igény elbírálásánál úgy a jogok, mint a kötelezettségek tekintetében teljesen egyenlőknek tekintetnek. g) Az árva-gyámpénz emeltetik, szülőtlen árvának ezen felül még 25 frt, oly árvának, kinek mindkét szülői tanítók voltak, azonfelül még 50 frt jár. h) A szülőtlen árvák, az arra szükséges összegek rendelkezésre állásához képest, létesítendő árvaházakban lesznek felveendők. Nagy érdeme a törvényjavaslatnak, hogy mindezen kedvezmények, a nyugdijintézeti-alap 1890-ik évi állapotát kiindulási alapul véve, a szakférfiak által a beállandó szükségletekre nézve tett mathematikai kiszámítások szerint azon jövedelmekből lesznek biztosithatók, melyeket már az 1875. évi XXXII. t.-cz. állapított meg a tanítói nyugdíj-alap részére s hogy csak egy újabb