Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.

Irományszámok - 1887-1229. Törvényjavaslat, a német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről

56 1229. szám. IX. czikkben foglalt kikötések a nálunk már tényleg meglevő állapottal Összevágnak s ujabb intézkedést részünkről nem igényelnek. A X. és XI. czikk a határszéli kisebb állatforgalmat szabályozza s hazánk érdekeit nem érinti. A XII. Czikkben foglalt az a megállapodás, hogy a jelenleg fennálló korlátozások az egyezménynek érvénybe lépésétől számítandó egy évig még fentarthatók, kivált abból az okból volt szükséges, hogy az egyezményben kikötött föltételek teljesítéséhez megkívánt törvény­hozási és közigazgatási intézkedéseket megtenni, ezeket végrehajtani, az osztrák-német határon a belépő állomásokat szervezni stb. lehessen. A zárójegyzőkönyvnek 4., 5. és 6. pontjait illetőleg már az előzőkben nyilatkoztam, AZ 5. pont első bekezdése és a 7. pont Magyarország érdekeit nem érintik. Az l. pont megállapítja azt, hogy az egyezmény határozatai csak a szerződő felek területéről származó állatokra és tárgyakra nyerhetnek alkalmazást. Ez az intézkedés a dolog természetéből foly, mert a szerződő feleknek fenn kellett tartani azt a jogot, hogy harmadik államokból származó állatok és tárgyaknak saját területökre való bebocsátása iránt saját belátásuk szerint intézkedhessenek s hogy ez a joguk meg ne csorbittassék akként, hogy harmadik államok terményei a szerződő felek egyikének területén át a másiknak területére esetleg fennálló tilalom ellenére bebocsátást nyerjenek. A származás helyének származási bizonyítványokon a zárójegyzőkönyv 2. pontjában megkivánt közelebbi megjelölése nehézséget nem okoz. A származási bizonyítványok német fordításának hitelesítése már jelenleg is ugy történik, a mint azt a 3. pont előírja. Az előadottakból kitűnik, hogy a jelen egyezmény hazánknak kiszámíthatatlan előnyöket biztosit, mert szépen megindult állattermeléeünk becses anyagának a német birodalomba kivi­telét végre szabaddá teszi, s ez által állatkereskedésünknek a régen nélkülözött s nagy fon­tosságú német piaczokat visszaszerzi; mi nemcsak állatkereskedésünkre, de állattenyésztésünkre is következményeiben eddig távolról sem sejtett, oly kedvező visszahatást fog gyakorolni, hogy abból földmivelési, — sőt egész közgazdasági életünk teljes regeneratioját biztosan elvárhatjuk. Budapesten, 1891. évi deczember hó 7-én. Gróf Bethlen András s. L, földmivélésügyi m. kir. minister.

Next

/
Oldalképek
Tartalom