Képviselőházi irományok, 1887. XXXIII. kötet • 1227-1242. sz.
Irományszámok - 1887-1229. Törvényjavaslat, a német birodalommal 1891. évi deczember hó 6-án kötött állategészségügyi egyezmény beczikkelyezéséről
12$& szám. 5$ Kétségtelen tehát, hogy a német piaezok biztosítása állattenyésztésünkre és; állatkereskedésünkre kiváló fontossággal bir, a miért már hivatali elődeim is minden alkalmat felhasználtak arra, hogy a német határok megnyitását szarvasmarhánk és juhaink számára sürgessék, — de eredmény nélkül. Midőn a német birodalommal való kereskedelmi viszonyaink újabb szabályozása iránt tárgyalásokat folytattunk, főtörekvésünket arra irányítottuk, — hogy állatkivitelünknek ezen ország felé szabad utat nyissunk és igy a német birodalommal való állatkereskedésünket biztos alapra helyezzük. A fenforgott nehézségeket tekintve, azt hiszem, hogy a jelen egyezménynyel sikerült a ezélt teljesen kielégítő eredménynyel elérnünk; — mert ezen egyezmény I. czikke alapján az állatokat, az állati nyersterményeket és az állati betegségek ragály-anyagának elhurczolására alkalmas tárgyakat szabadon szállíthatjuk a német birodalomba, a mikor a házi állatoknak egészségi állapota nálunk általában kedvező. Az I. czikkben foglalt az a kikötés, mely szerint a szerződő felek az állatoknak és az emiitett tárgyaknak forgalmát a határon belépő állomásokra szoríthatják, a dolog természetéből foly, mert mind a két félnek biztosítani kellett azt a jogot, hogy saját állatállományának védelme érdekében a határon ellenőriztethesse az erre nézve mellőzhetlenül szükséges biztosító feltételeknek megtartását; mely feltételeket egyébiránt az állategészség-rendőri intézkedések az állatoknak, állati nyers terményeknek és a ragály-anyag elhurczolására alkalmas tárgyaknak már belföldi forgalmánál is mindenütt megszabnak. Ezeket a feltételeket az egyezmény II. és III. czikke tartalmazza. Lényegök abban van, hogy az állatoknak kedvező egészségi állapota, s ezeknek, valamint az állati nyers terményeknek és a ragály-anyag elhurczolására alkalmas tárgyaknak ragadós betegségtől mentes helyről való származása hitelt érdemlő módon igazoltassék; másrészt pedig hogy a ragadős betegségben szenvedő, ilyen betegség gyanújában, vagy a fertőzés gyanújában álló állatok a forgalomból kizárassanak. Az 1888: VII. t.-czikkbe iktatott állategészségügyi törvényünk alapján ezek az intézkedések nálunk a belföldi forgalomban is érvényben vannak; csupán csak az állati nyers terményeknek és a ragály-anyag elhurczolására alkalmas tárgyaknak belföldi forgalmánál nem kötelező a származási bizonyítvány; — ennek használatát lesz tehát szükséges elrendelnünk a íelen egyezmény folytán oly esetekre nézve, midőn a kérdéses tárgyak a német birodalomba szállíttatnak. Megjegyzendőnek tartom itt, hogy állategészségügyi törvényünk értelmében megkívánjuk, hogy külföldről (kivéve Ausztriát, a megszállott tartományokat és Szerbiát) származó ilyen tárgyak, hr Magyarország területére szállíttatnak, járványmentes helyről való származásukat igazoló bizonyítványokkal legyenek ellátva. Az állatok egészségi bizonyítványainak (marhaleveleknek) kiállítása, kezelése, német fordítással ellátása, érvényessége, továbbá az állatok szállítása és megvizsgálása tekintetében a II. czikkben foglalt feltételek megtartása iránt a megfelelő intézkedések nálunk már az 1891: IV. t.-cz. (a Svájczczal megkötött állategészségügyi egyezmény) lényegben azonos határozatai alapján tétettek meg, s tényleg már végrehajtatnak. Az egyezmény III. czikke az emiitett' intézkedéseknek sanctióját tartalmazza, egyúttal pedig arra vonatkozó biztosítékokról gondoskodik, hogy a végrehajtó közegek az egyezmény határozatainak alkalmazásánál önkénynyel ne járhassanak el. A IV., V. és VI. czikkek szabályozzák az eljárást arra az esetre, a midőn valamelyik szerződő fél területén az állatok egészségi állapota kedvezőtlen. Nevezetesen a IV. czikk a keleti marhavész föllépésének esetére, tekintet nélkül annak kiterjedésére, általános beviteli tilalom alkalmazására jogosítja fel a másik szerződő felet.
